Drágám, a kedvenc kakaós süteményedbe tettem egy kis céklát is! Nem, nem az elégedetlen feleség bosszúja… Sokkal inkább őszi vagy téli, nem pedig nyári recept, főleg a hóban hempergetett látványa miatt no meg a céklaszezon okán, de anyu kertjében gyönyörűek voltak a céklák, muszáj volt párat kihúzni és végre kipróbálni a kakaós-vaníliás-céklás süteményt, amellyel a Red Velvet Cupcake óta kacérkodom. A recept nem egyedül az enyém, a fiam is tevékenyen segített, mellékelem az ő kommentjeit is. Hozzávalók: 25 dkg friss cékla 3 tojás 10 dkg nádcukor 2 csomag vaníliás cukor vagy ennyinek megfelelő házi vaníliás cukor vagy egy vaníliarúd kikapar magjai 8 cl repce olaj 25 dkg liszt fél csomag sütőpor 2 evőkanál holland kakaópor 1 evőkanál kristálycukor vagy porcukor 3 céklát megpucoltam, majd apróra reszeltem. Beletettem a nádcukrot, a vaníliás cukrot, a tojást, az olajat – a tojásnál, a “még! még!” utasításokat adta Zsombor, az olajnál pedig a “ne többet”-et -, majd a lisztet, a sütőport és a kakaóport. A kakaóport először át akartam szitálni, de a kuktám úgy döntött, azzal nem kell foglalkozni, beleöntötte a szitából az egészet. Alaposan elkevertem a masszát, majd vékonyan kiolajozott sütőformában 200 fokon nagyjából 40 perc alatt megsütöttem. Tűpróbával ellenőriztem, hogy a közepe is átsült e. Amikor kihűlt, felkockáztam és kristálycukorba forgattam, mivel nem volt elég édes. A cékla jellegzetes, “földes” íze érezhető a süteményen. Első kóstolásra furcsa így “viszontlátni” a céklát, de valahogy mégis eteti magát.