Nem tartozom azok közé, akik nem szeretnek csipegetni, rágcsálni. Csak annyit tudok tenni, hogy nem csokival, keksszel és cukorral tömöm magam. Sajnos, az aszalt meggy gyorsan elfogy, így télen, tavasz elején jelentős összegeket költök aszalt gyümölcsökre.
Szárított mangó A mangó minden formáját szeretem a friss, lédús gyümölcstől a mangó lassin és mangó fagyin át a szárított mangóig. Egyszer vettem olyan szárítottat, ami darabolt volt és nagyon narancssárga, annak csak tessék-lássák módon mutattak mangót, de a szeleteltek mindig hibátlanok. Aromásak, illatosak. Szárított vörösáfonya A vörösáfonyáról rengeteg jót lehet tudni és a jóságból sok megmarad a szárított verzióban is, de nem ezért szeretem, hanem azért, mert finom. Nálunk olyan ütemben fogy, mint a mazsola. Banán chips Agyjátszma, de néha szükségem van arra, hogy a snack ropogjon. A liofilizált (fagyasztva szárított) banán éppen ezt a ropogósságot tudja, ráadásul gyorsan telít is. A fiam azonban nem szárított, hanem sült banánnak hívja és rendszeresen reklamál, hogy nem veszek belőle eleget. Ha nagyvonalú vagyok magammal, akkor szoktam még venni aszalt ananászt és aszalt körtét, és persze az aszalt szilva, datolya is jöhet bármikor. Viszont a szárított alma nem tartozik a kedvenceim közé, és a kandírozott narancshéjat is csak sütiben, csokiban szeretem. Néha-néha rákívánok a csokibevonatos aszalt gyümölcsökre, de mindig megállapítom, hogy a csokis mazsola verhetetlen, az összes többi aszalt gyümölcsnek viszont nincs szüksége csokira, anélkül is tökéletesek.