A sertésszüzet szinte lehetetlen elrontani, mindenféle fűszerezéssel remek. A mustáros-hagymás az egyik kedvenc variációm. Minőségi húsra érdemes költeni, legalábbis ezzel vigasztalom magam, ha egy nagyobb összeget hagyok a hentesnél. A sertésszűz az egyik kedvenc cafatom, de ez nem meglepő, melyik húsimádó utasítaná vissza… A zsázsa azonban valóban nagy büszkeségem, az ablakunkban terem a cseresznyefa tetejének magasságában. Mustáros, csípős íze nem elég kontrasztos a mustáros hússal, de én most éppen erre vágytam. (A mustáros-hagymás hús körete, a zsázsán kívül, a rizs volt, és mielőtt nekiálltam volna a húsnak feltettem a rizst főni.) Hozzávalók (2-3 személyre): 1 sertésszűz 2 fej lilahagyma 1 evőkanál dijoni mustár 2 dl főzőtejszín (természetesen helyettesíthető növényi tejszínnel is) só, bors Forró serpenyőben a csíkokra vágott húst és a cikkekre vágott hagymát megpirítottam, kicsit megsóztam és átpároltam. Amikor a hús megpuhult, hozzáadtam a dijoni mustárt és a tejszínt. Felforraltam és készen is volt. A mustár csípős ízét jól kiegészítette a hagyma édessége. (Igen, már a mustáros-mézes hús is érik nagyon…)
Mustáros-hagymás sertésszűz zsázsával (Fotó: Myreille)
