A párizsiak azt mondják, azért olyan jó a konyha Párizsban, mert minden hozzávalót meg lehet venni, mindig, minden friss. S mivel a világ minden tájáról özönlenek az éhes emberek, ezért a tibeti jakvajas nemzeti eledeltől a marinált jégcsapretekig – tényleg mindent lehet kapni. A franciák imádnak enni. Lassan, élvezettel, apróra részletezve nyelvbimbójukon az ízeket, s itt nemhogy nem illik asztalnál beszélni, szinte kötelező. A tenger gyümölcsei szinte alapélelmiszernek számítanak, a fekete kagylót (Mydia achnista) egyszerű elkészíteni és igazi beszélgetős vacsorára való.Fejenként fél kg kagylót kell számítani, de serdülő fiam étvágya miatt négy főre 3 kilogrammot szoktam vásárolni. Csap alatt megmosom, a kilógó számomra meghatározatlan részét lecsípem és mély fazékba teszem. Hozzá fél üveg száraz fehér bort (a rosszabbikból) , egy vöröshagymát (csak úgy tenyeremben kockára vágva), 2-3 gerezd fokhagymát szétpréselve , fél citromot , egy nagy csokor petrezselymet, sót, borsot, provanszi fűszerkeveréket és kb. 5 dkg. vajat teszek hozzá. Néha megrázogatom és amint kinyíltak a kagylók – 8-10 perc múlva – kész. Mármint a kagyló. Leszűröm és a levéből szószt készítek kukoricalisztes, tejfölös habarással. A lányom a garnélarákot imádja és általában egyszerre készítem a kétféle “tengerit”. Az apró rákokat kiolajozott serpenyőben teszem tűzre, apróra vágott hagymával, fokhagymával, sóval, borssal, pici borral. Lefedem néhány percre és a levét borral, és mint a kagylót, habarással sűrítem. A végén megszórom apróra vágott petrezselyemmel. Így tanultam egy párizsi szakácstól, de én a kétféle állat levét összeöntöm és egyszerre sűrítem. Sokkal macerásabb enni, mint elkészíteni. Szóval ezt kézzel kell enni, azaz egyszerűen megmeríteni a szószban és kihörpinteni a héjból. A fekete kagylót (moules) Belgiumban és Normandiában sült krumplival kínálják, az óceánparti soron csupán 3-4 euro, adagonként. A garnélarák azonban számtalan módon elkészíthető: paradicsomosan, palacsintában, curryvel, gyömbérrel, brokkolivevesben, padlizsánkrémben… de mindegyik recept munkásabb, mint a fenti.
