Megnéztem, mi kerül a Maggi tasakokba és kockákba!

A gyárlátogatás mindig izgalmas kaland, de most a dolog pikantériáját az (is) adta, hogy az elmúlt 20 évben nem főztem zacskós levest és a leveskockákat is kerültem.

Kerültem a “műkajákat”, mert úgy gondoltam, nincs szükségem ízfokozókra, színezékekre és mindenféle úri huncutságra. 6 évvel ezelőtt nem sajnáltam az időt arra, hogy végignézzem, mi mindent tartalmaz a vegeta, viszont bevallom, hogy azóta nem csak a hasonló termék csomagolását nem tanulmányoztam, de az áruházakban azt a sort is ki szoktam hagyni, ahol a zacskós leveseket árulják. A figyelmemet a nevetséges NÉBIH összehasonlítás vezette megint a zacskós termékekre, amiben egyetlen meggyőző érvet se találtam arra, hogy a nagy márkák és gyárak Magyarországra a gyengébb minőségű élelmiszereket hozzák, némi logikával pedig egyértelmű volt, hogy a termékfejlesztésben az eltéréseket nem galád összeesküvések mozgatják, hanem fogyasztói szokások. A szlovákiai (prievidzai) Nestlé-Maggi gyárban pedig a saját szememmel láttam, hogy a gyár egyik részén kemény, a másikon pedig lágy húsleveskocka készül. Azon pedig nemzeteket és háziasszonyokat lehetne összeugrasztani, hogy melyik a jobb. A francia háziasszony azt szereti, ha morzsolni tudja a húsleveskockát, és sokkot kapna, ha egy lágy – a magyar háziasszony szerint tökéletes – leveskockát vinne haza a boltból. A Maggi termékfejlesztés egyik fontos része, hogy olyan termékeket gyártsanak, akár új receptúrával is, amelyek a megszokott állagot, ízeket őrzik. Régi, ismerős termékeknél, mi fogyasztók, határozott elvárásokkal rendelkezünk és ezekhez ragaszkodunk is, egy új termékkel szemben azonban nyitottak vagyunk: a Maggi Papirusz minden országban ugyanolyan, csak a csomagolása eltérő. Az átlagos fogyasztó 0,1 másodpercet tölt a termék csomagolásának tanulmányozásával. (Igen, ez azt jelenti, hogy átfut rajta a szemével.) Én az utóbbi 20 évben ennyit sem. A zacskós kajákat eltettem a “nem esszük, mert nem jó nekünk” kategóriába és eszembe se jutott felülvizsgálni ezt a berögzülést. Még akkor sem, ha tudom, hogy néha-néha nem árt újragondolni, amit tényként kezelünk. A Maggi gyárlátogatás egyik nagy tanulsága a “dehidratált élelmiszer”, ami így utólag teljesen logikus, viszont korábban sohasem gondoltam így a zacskós levesekre, leveskockákra, alapokra. Pedig ezek a termékek szárított összetevőkből állnak. A gyárban hatalmas zsákokban állnak a szárított zöldségek, fűszerek, alapanyagok, amelyeket a receptúra alapján kevernek össze és csomagolnak. Ráadásul a kék “Ismerős ízek újratöltve” logóval ellátott tasakokba csak olyan összetevők kerülnek, amiket a konyhából ismerünk, rendszeresen főzünk velük. Amikor már újragondolt magabiztossággal rendelkeztem a dehidratált élelmiszerekről, jött a vakteszt. Először ízlelés alapján kellett eldönteni, hogy melyik lefőzött étel ugyanolyan, mint a standard. Utána pedig illatmintákat kellett azonosítani és felismerni. A rozmaringot, paradicsomot könnyű felismerni, de a vajat te felismernéd illatról? Én elsőre elhibáztam. Higgy a szemednek, olvasd el, milyen összetevőket tartalmaznak a következő krémlevesek, alapok! Ha eddig nem semmisült volna meg minden érvem, amivel a tudatos és egészséges táplálkozás oltárán évtizedekkel leírtam a dehidratált élelmiszereket, kiderült, hogy a Magginál sokkal jobban figyelnek (figyelnének, ha hagynám), mint én magam. A “nehéz sorsú” termékfejlesztőknek nem csupán azzal kell megküzdeniük, hogy van nekem egy szokásom, amihez ragaszkodom, vannak elképzeléseim arról, hogy mit akarok enni és mit nem, még akkor is, ha tudományosan nem mindig megalapozott az álláspontom, de a Magginál nagyon komoly határértékek szabályozzák – WHO ajánlás alapján és saját vállalások alapján -, hogy miből mennyi kerülhet a zacskóba. Figyelnek a nátriumra, a zsírra, a telített zsírsavra, a transzzsírra, összenergiára, rostra, fehérjére. Két fontos adat*:

• 2016. év végéig a Maggi termékek sótartalma átlagosan 5,6%-kal csökkent. A Maggi kockák sótartalma átlagosan 6%-kal csökkent.
• A Maggi termékek telített-zsírsav tartalma tartalma átlagosan 12,4%-kal csökkent 2016 év végéig 2014-hez képest.

A gyárlátogatás során – stílusosan – Maggi termékekből készültek az ebédek. A Vargányás gombakrémleves, a Rókagombás krémleves azonnal felkerült azon ételek közé, amit tartani fogok a kamrapolcon, hogyha csak egy gyors, forró leves mentheti meg a napot, akkor kéznél legyenek. De nagyon meggyőző volt a Mexikói chilis bab alap (pedig azt gondoltam eddig, hogy abból bitang jót főzök én magam is), a Sült csirke fűszervajjal (utóbbi becsületes neve, ahogy a polcon is felismerhető: 2in1 Roston sült csirke fűszervajjal) és a Bolognai spagetti alap is, főzni fogok velük. *Forrás: A Nestlé Magyarországon, Fenntarthatósági és Közös Értékteremtés Jelentés