Akik régóta ismernek tudják, szeretek főzni, de nem szeretek a tűzhely mellett állni. Dolgozzon a sütő, amíg én a gyerekekkel játszom.
De akik régóta ismernek azt is tudják, hogy nagyon szeretem a gyümölcs-hús, főleg a az alma-hús párosítást. Íme az egyik kedvenc receptem:
Garam masala-val és almával sült csirkecomb (Fotó: Myreille)
Hozzávalók:
6-7 csirke felsőcomb
1 fej vöröshagyma
2-3 savanykás alma
1 evőkanál garam masala
negyed teáskanál őrölt koriander
só
bors
Kell még egy tűzálló tál, amelynek fedele is van és sütőbe tehető.
A vöröshagymát megpucolom, cikkekre vágom és a tűzálló tál aljába szórom. Az almákat megmosom, levágom a magházról a húst és a nagy almadarabokat és a hagymákra pakolom jó szorosan – mert én úgy szeretem, ha sok sült almát lehet enni a sült húshoz. (Az alma héját nem kell lepucolni.)
A csirke felsőcombokat megmosom és bőrös felükkel felfelé az almára pakolom. Bedörzsölöm sóval, őrölt borssal és korianderrel valamint a garam masalaval.
A tűzálló tálra ráteszem a tetejét – ha nincs teteje, akkor alufóliával lehet letakarni – és 1,5-2 órára a 180 fokra előmelegített sütőbe teszem. Ezalatt az idő alatt az alma és a hagyma szinte pépessé fő a húsos lében, a hús átsül és lefordul a csontról, a bőr pedig ropogós lesz. (Nem, nem felejtettem el. Nem kell alá semmi zsír vagy víz, a húsból és az almából keletkezik annyi lé, amiben párolódhat a hús és a végén a fedelét se kell levenni, nekem fedő alatt is meg szokott pirulni szépre.)
Nem csak csirkecombbal, hanem sertés dagadóval is el szoktam készíteni ezt az ételt. A dagadót egyben teszem az almára és annak is 2 óra sülés kell. A dagadó zsírosabb hús, de olyan finom…
Az almás húshoz burgonyapüré dukál. De nehogy porból gyártsa valaki, valódi hozzávalókból is pár perc munka csupán. 4-5 szem krumplit meg kell pucolni és bő, sós vízben puhára főzni. A megfőtt burgonyát össze kell törni – akinél van krumplinyomó, azzal, akinél nincs, villával – és már ekkor hozzá lehet tenni egy darabka vajat és kevés sót. Végül (kb 1 deci) tejet (esetleg tejszínt) kell hozzá önteni és habosra kell keverni. A szükséges tej mennyisége mindig függ attól, mennyire lisztes a krumpli, ezért érdemes itt is követni az “inkább többször keveset” elvet.
