Falatnyi öröm: dióvajjal készült diós krémes

A dióvaj misztikusan hangzik, de ha van otthon dió és robotgép, könnyedén előállítható. Vaj helyett dióvaj készül a tészta.   A mézes krémes kattanásom odáig fajult – mert ahogy a férjem mondja, nekem mindig muszáj kísérleteznem -, hogy dióvajat csináltam és ebből gyúrtam a tésztát, majd a kisült lapokat vaníliás krémmel töltöttem meg. A tetejére természetesen csoki került. A mézes krémes volt az alaprecept, amit továbbvittem, így a sütinek a diós krémes nevet adtam.

Diós krémes Tészta 3 lapja: 30 dkg pucolt dió, ebből készül a dióvaj 40 dkg liszt 1 dl tej 1 teáskanál szódabikarbóna 10 dkg cukor 1 tojás A diót aprítógépbe teszem és addig keverem, amíg fényes dióvaj lesz belőle. Ugyanúgy készül, mint a mogyoróvaj: először darabos az őrlemény, majd ahogy tovább és tovább keverem – néha kiskanállal leszedem az edény falára tapadt diót – a dió állaga változik és végül a dióolajtól fényes, sűrű pasztává válik. Nagyjából 6-10 perc alatt készül el a dióvaj. A dióvajat és a tészta többi hozzávalóit egy tálba mérem és tésztát gyúrok belőle. (A linzer tésztához hasonló tésztát kell kapni.) Tejből először csak a harmadát öntöm bele, nehogy túl híg legyen a tészta és ha nem akar összeállni, akkor teszek még hozzá. A tésztát 3 részre osztom, kinyújtom  (kb. 35 x 28 centi nagyjából téglalappá) és 180 fokos sütőben egyesével 5-7 perc alatt megsütöm. A tészta nyújtása kissé nehézkes, hihetetlenül zsírosnak tűnik a dióvajtól, sűrűn kell lisztezni, ezért úgy csalok, hogy kicsit kisebbre nyújtom, ráteszem a tepsi hátuljára és ott nyújtok rajta. Ez akkor is működik, amikor a tepsi langyos, csak gyorsan kell dolgozni. Vaníliás krém: Fél cup (kb. 7 dkg) liszt 2 cup (kb. 5 dl) tej 10 dkg cukor negyed teáskanál őrölt vanília 6-8 dkg vaj Igen, cup, bevállalom. A krémet szaporító pép állaga nagyon fontos és nekem ezek az arányok váltak be, így nem mérlegelek, hanem mérőpohárral (cuppal) mérem ki. A lisztet a tejjel simára keverem, majd felteszem főzni. Sűrűn kell keverni. Amikor puffog, beleteszem a cukrot és a vanília őrleményt és tovább főzöm. Jól ki kell forralni, hogy ne legyen liszt íze. A pépet annyira hűtöm ki, hogy majdnem hideg legyen, de még könnyen elolvadjon benne a vaj. A cukros pépben habverővel elkeverem a vajat, majd a krémmel megtöltöm a lapokat. A férjem pedig lecsokizza a tetejét… Csoki a tetejére: 5 evőkanál cukor 1 evőkanál kakaó 1 teáskanálnyi vaj 3 evőkanálnyi víz Az egészet össze kell keverni, majd 3-5 percig forralni. Ezután még kicsit kevergetni kell, ha elkezd bőrösödni a teteje, rá lehet önteni a süteményre és gyorsan kell vele dolgozni, mert nagyon gyorsan köt. (A csokimáz a legrizikósabb rész, természetesen olvasztott csoki is mehet a tetejére.) Ha kész a süti, akkor jön a nagy feladat: a szélét meg lehet kóstolni, de egy éjszakát pihentetni kell. Ezalatt a tészta felpuhul és könnyen lehet darabolni. Én 1,5×1,5 centis kockákra vágtam, apró falatokra – maga a süti sem magas kb. 2 centi – és egyetlen baj van vele: túl gyorsan fogy. A fiam már megrendelte a következő adagot…