Hetekig álmodoztam arról a mandulatortáról, amelynek tésztájában rengeteg a mandula, a krémjében pedig a marcipán és az amaretti ízvilága dominál. Végül megsütöttem…
Régimódi, házi mandulatorta/Fotó: Myreille
… mert a férjem segített mandulát törni és bevásárláskor a mandula aroma is eszembe jutott.
Hozzávalók:
A tészta:
4 tojás
4 evőkanál cukor
3 evőkanál liszt
15 dkg durvára darált mandula
1/4 teáskanál szódabikarbóna
A tojások fehérjéjéből 4 evőkanál cukorral kemény habot verek. Belekeverem a tojássárgákat, majd “könnyű mozdulatokkal” a szódabikarbónával elkevert lisztet és a darált mandulát.
Kivajazott 26 centis tortaformába öntöm (az enyémnek kerámia az alja, az oldala meg szilikon) és előmelegített, 180 fokos sütőben (légkeverés, alsó-felső sütés) kb. 25 percig, tűpróbáig sütöm.
A krém:
2 dl tej
2 evőkanál liszt
2 evőkanál cukor
10 dkg vaj
6 dkg porcukor
1/2 teáskanál mandula aroma (színtelen legyen)
+kevés kakaópor
A lisztet elkeverem a cukorral, felöntöm a tejjel, felforralom. Sűrű lesz, könnyen odakap, ott kell állni mellette végig és kevergetni kell. Néha átkeverem és hagyom kihűlni.
Amíg a tészta és a “botcsinált” puding hűl, néhány órás szünetet kell tartani.
A puha vajat habosra keverem a porcukorral, majd kanalanként hozzáadom a tejjel felhőzött lisztes kulimászt. Végül még belekeverek egy teáskanál mandula aromát.
A tésztát óvatosan elfelezem és megtöltöm a krém felével. A maradék krémmel pedig bevonom a tetejét és az oldalát. Végül kevés kakaóport szitálok a tetejére.
A tésztának nagyon jót tesznek a manduladarabok, nem érdemes liszté darálni. A krém illata és íze a marcipánra és az amaretti kekszekre (csókokra) emlékeztet. A keserű kakaópor inkább csak dísz, mint ízfokozó, viszont a kávé nagyon illik mellé.
