Smarni először – sietős, egyszerű császármorzsa

A császármorzsa egyszerű, gyors, olcsó és finom, ráadásul csupa olyan dolog kell hozzá, amely mindig van otthon. Alaprecept. Rögtön azzal kezdem, hogy a nagy császármorzsa-vitát nem akarom eldönteni. Én azt ígértem meg – igen, kérem, ez smarni-kívánságműsor -, hogy elmondom, hogyan szeretem és hogyan csinálom. Aki grízzel szereti, hagyja is abba az olvasást, mert az én smarnim liszttel készül és a sok nagy “vesés” darab között kevés morzsával. A recepten kívül a smarni nagy titka a serpenyő. Régen anyu lábasban sütötte, de én mindig teflon serpenyőben csinálom. Ha jó a serpenyő, akkor a tészta csúszkál benne – mint egy túlméretezett palacsinta – és ilyenkor könnyű nagy darabokat sütni, ha pedig a tészta ragad le az edény aljára, akkor morzsásabb lesz a végeredmény.

Hozzávalók 2 személyre: 3 tojás 3 evőkanál (azaz 6 dkg) liszt 0,5 dl tej 1 evőkanál olaj csipet só cukor baracklekvár A tojásokat egyesével feltöröm, felverem, belekeverem a lisztet, tejet és a csipet sót. Teszek még bele egy csipet, tényleg csak egy csipet cukrot is, hogy a semlegesből az édes fele vigyem el a tésztát, de én sohasem szoktam cukrozni ennél jobban a tésztát, mert úgy könnyebben megég, másrészt pedig a tetejét úgyis irgalmatlanul megszórom. A serpenyőt az olajjal együtt felforrósítom és beleöntöm a masszát. Várok egy kicsit, majd fakanállal felnegyedelem az óriási “palacsintát” és megfordítom. (Ha ragad a tészta, akkor sűrűn kell kevergetni, ha nagyon ragad, akkor venni kell egy új serpenyőt (teflont, kerámiát vagy vasat), a lényeg, hogy jó legyen, azonnal megoldás viszont nem más, mint az olaj. Menjen még egy evőkanálnyi a serpenyőbe. Fakanállal darabolom és kevergetem. Nagy lángon, gyorsan kell dolgozni, hogy a tészta megpiruljon, de ne száradjon ki. Forrón mehet a tányérra, én kristálycukorral és baracklekvárral szeretem. Persze, lehet porcukrozni is, nem lesz belőle harag. Kattanj a mokshára a Facebookon is!>>>>