Hétköznapi gourmandok: pirítós zsályával és almával

Régi nagy kedvencem a vajas pirítós almával, de most – ha már ott illegette magát – tettem rá néhány levél friss zsályát. Az eredmény több mint tökéletes.

Nincs ezen mit túlmagyarázni. Forró pirítós, amelyen olvadozik a vaj (nem, nem margarin, hanem igazi vaj) és a tetejére bőségesen szórtam apróra csipkedett zsályalevelet és tengeri sót, mellé pedig lédús, őszi almát ettem. Először nem is akartam erről cikket írni, mert olyan egyszerű, de öt csillagos ételeket igazságtalan lenne kihagyni a receptek közül. Persze, ha kicsit flancolnék, lehetne olyat is csinálni, hogy a szoba hőmérsékletű vajat elkeverem tengeri sóval és apróra vágott friss zsályalevéllel, hűtőben szilárdra dermesztem, majd a pirítósra karikázom és a forró kenyéren úgy olvadozna, az almát pedig vékony szeletekre vágnám mellé, nem pedig cikkekre, ahogyan szoktam.