Pikánsan csípős, tápláló és hihetetlenül gyorsan elkészül. Remekül felmelegíti az embert borús őszi napokon vagy egy nagy szánkózás után.
Szombaton kóstoltam, ma meg itthon is megfőztem. Persze, szerencsém volt, mert az évekkel ezelőtt virágládába szórt fűszermagok közül megbokrosodott a petrezselyem. Kell még 3-4 cukkini, tisztítva, magtalanítva, 1 nagyobb krumpli és egy fél hagyma. A cukkinit, krumplit és a hagymát feldarabolom, felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi és puhára főzöm. Ennyi a munka nagyja. Leveszem a tűzhelyről, beledobom a nagy csokor petrezselymet meg némi sót, és mixelem. Mivel akadt itthon, tettem még bele egy kis reszelt parmezánt, de flancolás nélkül is tökéletes volt. (Igen, ennyi a recept, nincs tovább.)
– Olvastad valahol ezt a köret receptet vagy te találtad ki? – szegezte nekem az uram a kérdést. Mielőtt válaszoltam volna, érdeklődtem, hogy talán nem ízlik neki, de megnyugtatott. – Meglehetősen jó.
Egyszerű ötlettel éltem, szerintem nincs benne semmi nagy trükk, de emberem annyira dicsérte és el is fogyott az utolsó morzsáig – ezért kép sem lett -, hogy muszáj lejegyeznem.
Zöldségért férfit én még nem láttam így lelkesedni.