KONYHA

Ratatouille az nem lecsó

A lecsó. Mindig annyira jóízűen eszem, hogy lelki szemeim előtt Latinovits jelenik meg, ahogy a Szindbádban a húslevest kanalazza, majd a velős csontból kihalászott velőt, a pirítóssal szájához emeli. Biztosan nem vagyok ennyire teátrális látvány, de azért nagyon szeretem. Mármint a lecsót. Csak kaliforniai paprikából áll módomban lecsót készíteni – állítólag lehet Párizsban magyar paprikát venni, de én még sehol nem találtam – és jó az, finom is, mégsem olyan mint az otthoni lecsó. Úgy készül mint otthon, de mégsem az. Olyan mintha…* Szóval a lecsó az lecsó, magyar paprikával, a ratatouille pedig ratatui (fonetikusan) a zöldfűszereivel.

Azt hiszem, a hivatalos neve zöldbab, de gyerekkorom óta próbálom rendesen definiálni, hiszen ez sárga-vágott bab. (Van zöld-vágott bab is.) És akkor a legfinomabb, ha reggel szedték és délben már a lábosban fő. Szeretem belőle a főzeléket és a rakott babot is, az utóbbi viszont túl macerás, lerövidítettem, és a magyar konyhát mexikóival variáltam. Amatőr fúziós konyha, többszörös bűnökkel, de a végeredmény kedvemre való.

Nagyszüleim kertjében mindig volt paradicsom, paprika és fürtös uborka. Utóbbit nem csak saját célra termelték, hanem eladásra is. Azt hiszem, ezzel maszekoltak. Így a szép és apró uborkák ládába kerültek, a nagyobbakból uborkasaláta vagy kovászos uborka készült meg télire csemegeuborka.

Málna, rucola és mozzarella szerelmi háromszöge

A tökéletes háziasszony tökéletes vendégvárója. Gyors, olcsó és isteni finom. A Lemon curd után megváltozott a véleményem a citromkrémről. Egyszerű Sable – tipusú keksszel (de a számban még megjelent az otthoni Albert keksszel. Jut eszembe: van még otthon Albert keksz?) és ribizlivel kínált vendéglátóm, s a krémet, mint a tapenádot kenegettem. A jó erős kávé rögtön színesebb, a beszélgetés nőiesebb lett.

Kiderült, cukkinit olyan egyszerű nevelni, mint tyúkhurt, és az jelenti a legnagyobb problémát, hogy még kicsit le tudjuk szüretelni, mert nő, mintha húznák.

Nemcsak Myreillet ihleti a csokoládé. A lányomat is. Azt keresi és szereti, amiben töményen, töméntelenül, keserédesen, dúl a csokoládé. Benne meg evés után a kilókkal folytatott harc.
Ez volt az első sütemény, amelyet egyes-egyedül ő készített. A sütő bekapcsolásától a mosogatásig. Ő is gyűjti az életemben előszöröket és a receptet megfejelte azzal, hogy francia receptkönyvből kereste ki és egyes – egyedül fordította le. Ez is életében először fordult elő.
Tehát a:
Csokoládéval töltött csokoládétorta

Mint a legtöbb nő, eszeveszetten gyűjtöm az ígéretes recepteket és szeretem a jó főzőműsorokat. A Csak frissen! kiesett a címe miatt, mert valami bio-reform-szimattatyós agymenésnek gondoltam. Mekkorát tévedtem!