Évekig próbálkoztam a zabpehely fogyasztásával, de kimondhatatlanul utáltam, egészen addig, amíg az egyik barátnőm el nem árulta a titkot. Meg kell főzni!
Már jó ideje saját magam készítem a krémtúrót, de hogy pontosan idézni tudjam, milyen E-ket tartalmaz a bolti, vettem egyet. A gyermekkort idéző szögletes krémtúródobozon ez áll: “Milli vaníliás krémtúró. Utóhőkezelt, félzsíros desszert jellegű túrókészítmény. Összetevők: sovány túró 62,5 %, cukor, vaj, savópor, módosított keményítő, stabilizátorok: E 466, E410, E406 és E412, természetes és természetazonos vanília aroma. Nyomokban mandulát tartalmazhat.”
Szerintem, a vaníliás krémtúróhoz nem kell más, mint túró, ha lehet, házi, tejföl, nádcukor és egy darab vaníliarúd kikapart magja vagy házi készítésű vaníliás cukor.
Remous citromkrémjéről jutott eszembe, hogy egész biztosan jól illik a kedvenc csokis korongunkhoz is, úgyhogy megcsináltam a krémet, aztán sütöttem egy adag sütit is. Tényleg jól passzolnak egymáshoz.
A receptet valami véletlenül elkapott főzős műsorban lőttem pár éve, de ennél pontosabban meg nem tudnám mondani. Csak arra emlékszem, hogy ott valami krémes, tejszínes gyümölcsleves mellé tálalták. Különben semmi extra, de finom.
A tökéletes háziasszony tökéletes vendégvárója. Gyors, olcsó és isteni finom. A Lemon curd után megváltozott a véleményem a citromkrémről. Egyszerű Sable – tipusú keksszel (de a számban még megjelent az otthoni Albert keksszel. Jut eszembe: van még otthon Albert keksz?) és ribizlivel kínált vendéglátóm, s a krémet, mint a tapenádot kenegettem. A jó erős kávé rögtön színesebb, a beszélgetés nőiesebb lett.
Ez az a cucc, amibe az ember csak azért tesz egy kevés lisztet, hogy sütinek hívhassa a tömény csokoládét. Nem vagyok édességfüggő, de mostanában egymás után csupa olyan könyveket olvastam, amikben a főhősnőknél a válságkezelés két alappillére a brownie és doughnut volt, és egyszerűen megkívántam a dolgot. Vagy mondhatnám oly szépen is, ahogy Esterházy szokta: csokoládézhatnám.
Nem bolti, hanem saját készítésű: 2 evőkanál túrót összekeverek fél evőkanál tejszínnel vagy tejföllel, 1 kiskanál vanília esszenciával, kevés cukorral és egy fél marék mazsolával. Pont egy adag.
Nyáron friss gyümölcsökkel szoktam rétegezni mazsola nélkül. Málnával, eperrel és sárgabarackkal kedvelem a legjobban, ráadásul egészséges édességként tartom számon. Nagyobb mennyiségben túrótorta krémje is lehet, akár zselésítő nélkül is: a vékony(!) vizes piskótát megkenem a krémtúróval (bőségesen), majd ráhalmozom a gyümölcsöt.
A recept tényleg Svájcból érkezett és a sütiből nem marad másnapra egy falat sem. 15 dkg cukrot, 12 dkg margarint, 3 egész tojást, egy citrom levét, 15 dkg lisztet, egy kiskanál sütőport és egy csipet sót összekeverek ráteszem a 1-1,5 kg kockára vágott almát (ahogy sikerül), a tetejére szórok 10 dkg lisztet, 10 dkg kristálycukrot, 1 zacskó vaníliás cukrot és egy marék durvára vágott diót, mogyorót vagy mandulát összekavarva (ez utóbbival a legjobb) és jó lassan vagy 45 – 50 percig sütöm.