term ID:1861
parent cat ID:1861
parent cat ID 1:44
post ID:4599
category_1861

Fotóskönyv

Dél-Amerika meghódítása

Karácsonyi kincseim (1.)

Az "Újvilág" meghódítása

Nyurgák

Cliffs of Moher

Na, milyen volt Afrika?

Szoborpark

Szertár offline

Arkhimédészi pont

Egy könyv kálváriája

101 kép

Visszaugrás a navigációra
Az oldal cikkei bevezetőkkel:

Galériával

Karácsonyi kincseim (1.)

Karácsonyi kincseim (1.)

skiszuro01

Angyal, rénszarvas, kesztyű… hirtelen egészen jó kiszúróforma gyűjteményem lett.

A kiszúróforma-gyűjtemény földi hívság, bár duplán használható. Egyrészt remek mézeskalácsokat, linzereket lehet velük gyártani, másrészt karácsonyfa díszként is funkcionálhatnak.

Az ikeás kiszúrók a célnak megfelelnek, de a Stadter és a Birkmann szaggatók masszívabbak és régiesebbek. Persze, ennek megfelelően drágábbak is.

Lelőhelyek:
Kookta>>
Butlers>>
Ikea (jelenleg nem kapható)

Te hol találtál vicces/szép kiszúrókat?

Nyurgák

Nyurgák

nyulanklead

A képen balról jobbra: Nyurga 2. és Nyurga 1.

Teljes nevük Csillagszemű Nyurgalény Rajzolt Orral (Nyurga 1.) és Csillagszemű Nyurgalény Pöttyös Orral (Nyurga 2.).

Nevüket termetükről kapták, termetüket pedig az anyag szűkössége határozta meg. (Karácsonyi ajándékok lesznek, de pszt!) Tulajdonképpen mindent az anyag határozott meg, mert amikor megtaláltam a kockás polárt – a Nyurga kívül polár, belül tömővatta -, tudtam, ebből lényt kell varrni, nincs mese.

Cliffs of Moher

Cliffs of Moher

doolinlead

Vadregényes sziklafal, amelyet az Atlanti-óceán szakadatlan hullámai ostromolnak. Nem csak a mesében létezik.
A Cliffs of Moher Írország az egyik leglátogatottabb természeti csodája. A sziklafal Doolintól 8 km hosszan húzódik, legmagasabb pontja az O’Brien toronynál, 214 m magasan emelkedik a tenger fölé. A sziklákon számos védett madár fészkel. Napos időben messzire el lehet látni, de a szeszélyes időjárás is tartogat csodákat: a pillanatok alatt leereszkedő köd és pillanatok alatt elillan. Az esőfelhők is ezzel a sebességgel közlekednek.
Mivel igen sok turista látogatja a sziklákat, ezért főleg természetmegóvás miatt, kerítéssel terelgetik a látogatóközpontnál az embereket, de mi amolyan magyarosan ismerünk egy rövidebb utat. Biciklit Doolinban béreltünk, ott kaptunk térképet is és azt az utat választottuk, amely a térképen szaggatott vonal jelzet. Életünk legnagyobb kalandja volt. Lovak és tehenek mellett vezetett az út, amely egy idő után elfogyott, tehát nem mi ültünk a kerékpáron, hanem a kerékpár utazott a hátunkon. Átkeltünk egy másfél méter mély szakadékon, néhány kőkerítésen és villanypásztoron. Cserébe ott állhattunk a sziklaperemen, magányosan, a világ végén… Egy elhagyott ház lépcsőjén zacskóból ettük a házi készítésű sconokat és én arról álmodoztam, hogy itt, ahol csak a madár jár és mindig zöld a fű és morajlik a tenger, le tudnám élni az életem.
Mindezek után a látogatói központ csalódás volt. Túl sok ember, túl sok kerítés. Bicikliztünk tovább…


http://www.cliffs-moher.com
http://www.cliffsofmoher.ie
Kapcsolódó cikkek:
Aran-szigetek/Aran Islands
Galway

Szoborpark

Szoborpark

lead2

Nem olyan távoli történelem.

“ott zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,

abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;

nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál jobban
butító szólamokban;”

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Szörényi László a Hitel című irodalmi lapban 1989. július 5-én publikálta Leninkert című írását, amelyben először vetette el, hogy a kommunista korszak köztéri szobrait nem a szeméttelepre kellene vinni, hanem egy parkba összegyűjteni. Szörényi elképzelése az volt, hogy az ország összes (!) Lenin-szobrát össze kellene gyűjteni és kiállítani. Nagy lendülettel többen is csatlakoztak az elképzeléshez, de végül a lendület megfeneklett. A budapesti közgyűlés 1991. december 5-én döntött a “régi” köztéri szobrok eltávolításáról (illetve bizonyos szobrok megtartásáról) és úgy határoztak, hogy az elbontott emlékművek számára a fővárosi önkormányzat szoborparkot létesít. A Szoborpark, amelynek teljes neve Egy mondat a zsarnokságról-szoborpark, de mostanában Memento Park Budapest – a kommunista diktatúra gigantikus emlékei néven emlegetnek, 1993. június 27-én a szovjet csapatok kivonulásának 2. évfordulóján nyílt meg a látogatók előtt. A Szoborpark koncepciója szerint nem csak a régi szobrokat és a hozzájuk tartozó maszlagot mutatja be, de a rendszert is, amelyben ezek a szobrok, emléktáblák születtek.
Szoborpark, Budapest, Magyarország (Fotó: Myreille, 2009)


Szoborpark/Memento Park Budapest – a kommunista diktatúra gigantikus emlékei
cím: XXII. kerület (Dél-Buda), Balatoni út – Szabadkai utca sarok, tulajdonképpen a Budapest vége tábla után…
web: http://www.szoborpark.hu
Kapcsolódó cikk:
A húszéves plakát

Arkhimédészi pont

Arkhimédészi pont

csorgolumulead
Csörgő Attila úgy bontja darabjaira a világot, hogy egészen furcsa dolgok derülnek ki a dolgok lényegéről. A narancshámozás visszatérő téma.
Csörgő Attila megérdemelten írhatja névjegykártyájára, hogy képzőművész, viszont szerintem találóbban illik rá a gondolkodó jelző. Alkotásaiban nyoma sincs az önkifejezési vágynak vagy a szépség keresésének, őt egyszerűen a világ érdekli. Meghámozza és kiteríti az üveget, az almát, a kockát, mint egy narancsot, a narancs felszínére illeszti a fényképet vagy azt vizsgálja, hogy narancs jellegű gömbök képesek-e lebegni. Kicsit sem túlzás őt Leonardo da Vinci-hez hasonlítani.
Csörgőt Attila ugyanúgy megihleti a fizika, mint az irodalom. A Görbült terek szekcióban a sík és a tér összefüggéseit, a mozgás és a fény sajátosságait kutatja. A Ferde víz fotó átverésnek tűnik, mert megszoktuk, hogy ha az asztalon áll két pohár, akkor a pohárban lévő víz felszíne párhuzamos az asztal lapjával. Azonban a Ferde víz fotón nem ezt látjuk. A kiszakított időpillanatban, azaz a fotón, nem látszik, hogy a poharakat és a fényképezőgépet egy forgó asztalra rögzítette, a többi pedig fizika. A Maelström projektet pedig az irodalom ihlette, azon belül is E. A. Poe A Maelström poklában című elbeszélése. a Maelström egy mindent elnyelő, hatalmas, ébenfekete tengeri örvény Norvégia partjainál. A Maelström projekt látszólag egy hordó 45 liter motorolajjal. A vízszintes felszín a bekapcsolás után egyre mélyebbé és homorúbbá válik, a sötét motorolaj tükröződik és szinte elnyeli az embert.
A gondolat, az észjárás, a világ leképezése, lélegzetelállító. Hiszen nekünk is minden rendelkezésre állna a sufniban, de csak Csörgő Attila tudja a pálcikákat, villanymotort, anyacsavarokat és fonalakat Időképek – Időszobrokká rendezni. Vagy ő csinál szennyvízcsőből fényképezőgépet készíteni. Csörgő Attila több fényképezőgépet is épített. Egyszerre mutatja meg, hogy milyen a fél égbolt – a fényképezés lassú, tiszta időben akár 4 óráig is eltarthat – vagy Möbius-tér cím alatt olyan fényképeket készít, mint a híres Möbius-szalag, de attól se retten vissza, hogy rengeteg tükörrel egy Fotólabirintust építsen és a világító dobókocka 6 oldalának mozgását egyszerre fényképezze.
Megforgatja a fémpálcákat, pohár lesz. Időkereket készít, amelynek egyik részén jobbra, másikon balra haladnak a küllők, de vannak a keréknek olyan részei is, ahol állni látjuk a küllőket. Megvilágítja a pergő homokot és kockák, gúlák lebegnek az éjfekete teremben. Semmi sem varázslat, minden lenyűgöző fizika és matematika.


Csörgő Attila 1965-ben született és sokan az egyik legérdekesebb kortárs alkotóművésznek tartják tudományos alapokon álló, matematikai, fizikai és filozófiai problémákat boncolgató, ironikus, játékos, döntően saját kezűleg készített művei miatt.
Tanulmányai szempontjából pályája klasszikusnak mondható. Bár már gyerekkorában imádott és tudott is rajzolni, a fa építőkockákhoz való vonzódása sejtetett valamit a végállomást illetően, amelyhez hosszú és változatos út vezetett. Gimnazista éveiben az Újpesti miliő eléggé meghatározta orientációját; kedvenc könyvéhez Jack Kerouac Útonjához készített illusztrációkat. Érettségi után rajztanára irányította a Dekoratőr iskolába, ahol találkozása Tolvaly Ernővel és a festő szakkörrel meghatározó fordulatot jelentett az életében, hiszen ennek hatására jelentkezett a Képzőművészeti Egyetemre. 1992-ben diplomázott festő szakon. 1993-ban egy évig tanult szobrásznak Hollandiában, aztán 1994-ben másoddiplomázott intermédia szakon, de ez az év meghozta az első komoly szakmai sikert is: a meghívást a Sao Paolo-i Biennáléra. Jelenléte a nemzetközi képzőművészeti színtéren nagymértékben köszönhető találkozásának Gregor Podnarral, aki 2003-ban megalapította a saját galériáját és a mai napig képviseli Csörgő Attilát. 2008-ban Csörgő Attilát megnyerte a kétévente odaítélt Nam June Paik díjat.
Csörgő Attila alkotásai magán- és múzeumi gyűjteményben találhatók és most a Ludwig Múzeum az elmúlt 20 év alkotásaiból állította össze a kiállítást, amely három fő szegmensre osztható: a Görbült terek, a Hámozott terek, Időképek– időszobrok alfejezetekre, melyek mozgásproblémákkal, átváltozással, a tér lehetséges megjelenítéseinek módozataival foglalkoznak. A munkák mechanikus és sokszor vállaltan esetleges jellegéből adódóan ez az egyik legnehezebben installálható kiállítás, amit aprólékos munkával épített a múzeum a művésszel közösen, hogy aztán látványos, az érzékeinket megtréfáló, többször leginkább varázslatnak tűnő projekteket mutassunk be a múzeumi terekben. Munkáit minden esetben hosszú előtanulmány előzi meg, maga az alkotómunka egy lassú, kifejezetten körülményes, problémákkal és megoldandó kérdésekkel teli inspiratív lelkiállapot, amely sokszor kimerítő fizikai munkával párosul. A kiállításon bemutatott munkák mindegyikére általánosan elmondható, hogy a homályos, intuitív kezdetet követően alakul ki a konkrét forma és az elmélet is. A legérdekesebb ugyanakkor – a művész elmondása szerint – a kettő közötti kísérletezős kerülő utak keresése, amikor több párhozamosan futó elmélettel és lehetősséggel eljátszva bíbelődik a munkákkal, és aztán figyelve a játékos karakter megtartására, ezt az örömet végül megoszthatja másokkal. A teljesen változó minőségű hétköznapi tárgyakból összerakott munkákat egy olyan elméleti–geometriai– fizikai–matematikai háló tartja össze, amelynek a segítségével komplexen mutatja be a világ bizonyos szegmenseinek a jelenségeit úgy, ahogy a köznapokban nem gondolunk rájuk. A művek közben szórakoztatnak és elgondolkodtatnak is egyszerre.
Csörgő Attila budapesti kiállítása az első állomása egy nemzetközi kiállítás-sorozatnak: 2010-ben és 2011-ben a projekt társintézményeiben, a Mudam Luxemburgban és a Hamburger Kunsthalle-ban lesz látható majd a válogatás.
Csörgő Attila – Arkhimédészi pont
2009. október 30. – 2010. január 24.
Ludwig Múzeum
Csörgő Attila web

Egy könyv kálváriája

Egy könyv kálváriája

lead Harmadszor jelenik meg Magyarországon Audrey Niffenegger Az időutazó felesége című regénye. (A kedvenc könyvem.) A borítója megint borzalmas.

idoutazo_ulpiushaz1

1. kiadás, Ulpius-ház, 2004


idoutazo_ulpiushaz2

2. kiadás, Ulpius-ház


idoutazo_athenaeum

3. kiadás, Athenaum, 2009


Frissítés (2009.10.30.): Megkérdeztem az Athenaum kiadót, hogy miért ilyen a borító. Azt mondták, hogy “a borító hasonlít a film plakátjára, de nem lehet ugyanaz. (Az író nem kedveli a filmet, és nem támogatja a film és a könyv közös kommunikációját.)” A különböző kiadások és kiadók ellenére a könyv “belseje” ugyanaz, Gálvölgyi Judit fordítása.

További kiadások a nagyvilágból:

Visszaugrás a navigációhoz

Visszaugrás a navigációra