Városnézés könyvlapokon.
Anglia, Gran Canaria, Bécs, Skócia, London, Olaszország és Budapest. Fodor Tamás fotóskönyvei (rendelhető és megnézhető).
Fodor Tamás fotóskönyvei >>
Fodor Tamás web: http://www.low-glow-flow.com
Városnézés könyvlapokon.
Anglia, Gran Canaria, Bécs, Skócia, London, Olaszország és Budapest. Fodor Tamás fotóskönyvei (rendelhető és megnézhető).
Fodor Tamás fotóskönyvei >>
Fodor Tamás web: http://www.low-glow-flow.com
Angyal, rénszarvas, kesztyű… hirtelen egészen jó kiszúróforma gyűjteményem lett.
A kiszúróforma-gyűjtemény földi hívság, bár duplán használható. Egyrészt remek mézeskalácsokat, linzereket lehet velük gyártani, másrészt karácsonyfa díszként is funkcionálhatnak.
Az ikeás kiszúrók a célnak megfelelnek, de a Stadter és a Birkmann szaggatók masszívabbak és régiesebbek. Persze, ennek megfelelően drágábbak is.
Lelőhelyek:
Kookta>>
Butlers>>
Ikea (jelenleg nem kapható)
Te hol találtál vicces/szép kiszúrókat?
A világjáró moksha-táska először átrepülte az Atlanti-óceánt, majd Kanadát is.
Évinek hála a világjáró moksha-táska először Saint Johnban állt meg, majd 8 óra repülés és 4 időzónával később még ugyanabban az országban volt, és Kanada másik “szélén” Vancouverben időzött.
Kapcsolódó cikk:
A képen balról jobbra: Nyurga 2. és Nyurga 1.
Teljes nevük Csillagszemű Nyurgalény Rajzolt Orral (Nyurga 1.) és Csillagszemű Nyurgalény Pöttyös Orral (Nyurga 2.).
Nevüket termetükről kapták, termetüket pedig az anyag szűkössége határozta meg. (Karácsonyi ajándékok lesznek, de pszt!) Tulajdonképpen mindent az anyag határozott meg, mert amikor megtaláltam a kockás polárt – a Nyurga kívül polár, belül tömővatta -, tudtam, ebből lényt kell varrni, nincs mese.
Vadregényes sziklafal, amelyet az Atlanti-óceán szakadatlan hullámai ostromolnak. Nem csak a mesében létezik.
A Cliffs of Moher Írország az egyik leglátogatottabb természeti csodája. A sziklafal Doolintól 8 km hosszan húzódik, legmagasabb pontja az O’Brien toronynál, 214 m magasan emelkedik a tenger fölé. A sziklákon számos védett madár fészkel. Napos időben messzire el lehet látni, de a szeszélyes időjárás is tartogat csodákat: a pillanatok alatt leereszkedő köd és pillanatok alatt elillan. Az esőfelhők is ezzel a sebességgel közlekednek.
Mivel igen sok turista látogatja a sziklákat, ezért főleg természetmegóvás miatt, kerítéssel terelgetik a látogatóközpontnál az embereket, de mi amolyan magyarosan ismerünk egy rövidebb utat. Biciklit Doolinban béreltünk, ott kaptunk térképet is és azt az utat választottuk, amely a térképen szaggatott vonal jelzet. Életünk legnagyobb kalandja volt. Lovak és tehenek mellett vezetett az út, amely egy idő után elfogyott, tehát nem mi ültünk a kerékpáron, hanem a kerékpár utazott a hátunkon. Átkeltünk egy másfél méter mély szakadékon, néhány kőkerítésen és villanypásztoron. Cserébe ott állhattunk a sziklaperemen, magányosan, a világ végén… Egy elhagyott ház lépcsőjén zacskóból ettük a házi készítésű sconokat és én arról álmodoztam, hogy itt, ahol csak a madár jár és mindig zöld a fű és morajlik a tenger, le tudnám élni az életem.
Mindezek után a látogatói központ csalódás volt. Túl sok ember, túl sok kerítés. Bicikliztünk tovább…
Nem olyan távoli történelem.
“ott zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;
nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál jobban
butító szólamokban;”
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Szörényi László a Hitel című irodalmi lapban 1989. július 5-én publikálta Leninkert című írását, amelyben először vetette el, hogy a kommunista korszak köztéri szobrait nem a szeméttelepre kellene vinni, hanem egy parkba összegyűjteni. Szörényi elképzelése az volt, hogy az ország összes (!) Lenin-szobrát össze kellene gyűjteni és kiállítani. Nagy lendülettel többen is csatlakoztak az elképzeléshez, de végül a lendület megfeneklett. A budapesti közgyűlés 1991. december 5-én döntött a “régi” köztéri szobrok eltávolításáról (illetve bizonyos szobrok megtartásáról) és úgy határoztak, hogy az elbontott emlékművek számára a fővárosi önkormányzat szoborparkot létesít. A Szoborpark, amelynek teljes neve Egy mondat a zsarnokságról-szoborpark, de mostanában Memento Park Budapest – a kommunista diktatúra gigantikus emlékei néven emlegetnek, 1993. június 27-én a szovjet csapatok kivonulásának 2. évfordulóján nyílt meg a látogatók előtt. A Szoborpark koncepciója szerint nem csak a régi szobrokat és a hozzájuk tartozó maszlagot mutatja be, de a rendszert is, amelyben ezek a szobrok, emléktáblák születtek.
Szoborpark, Budapest, Magyarország (Fotó: Myreille, 2009)
Csörgő Attila úgy bontja darabjaira a világot, hogy egészen furcsa dolgok derülnek ki a dolgok lényegéről. A narancshámozás visszatérő téma.
Csörgő Attila megérdemelten írhatja névjegykártyájára, hogy képzőművész, viszont szerintem találóbban illik rá a gondolkodó jelző. Alkotásaiban nyoma sincs az önkifejezési vágynak vagy a szépség keresésének, őt egyszerűen a világ érdekli. Meghámozza és kiteríti az üveget, az almát, a kockát, mint egy narancsot, a narancs felszínére illeszti a fényképet vagy azt vizsgálja, hogy narancs jellegű gömbök képesek-e lebegni. Kicsit sem túlzás őt Leonardo da Vinci-hez hasonlítani.
Csörgőt Attila ugyanúgy megihleti a fizika, mint az irodalom. A Görbült terek szekcióban a sík és a tér összefüggéseit, a mozgás és a fény sajátosságait kutatja. A Ferde víz fotó átverésnek tűnik, mert megszoktuk, hogy ha az asztalon áll két pohár, akkor a pohárban lévő víz felszíne párhuzamos az asztal lapjával. Azonban a Ferde víz fotón nem ezt látjuk. A kiszakított időpillanatban, azaz a fotón, nem látszik, hogy a poharakat és a fényképezőgépet egy forgó asztalra rögzítette, a többi pedig fizika. A Maelström projektet pedig az irodalom ihlette, azon belül is E. A. Poe A Maelström poklában című elbeszélése. a Maelström egy mindent elnyelő, hatalmas, ébenfekete tengeri örvény Norvégia partjainál. A Maelström projekt látszólag egy hordó 45 liter motorolajjal. A vízszintes felszín a bekapcsolás után egyre mélyebbé és homorúbbá válik, a sötét motorolaj tükröződik és szinte elnyeli az embert.
A gondolat, az észjárás, a világ leképezése, lélegzetelállító. Hiszen nekünk is minden rendelkezésre állna a sufniban, de csak Csörgő Attila tudja a pálcikákat, villanymotort, anyacsavarokat és fonalakat Időképek – Időszobrokká rendezni. Vagy ő csinál szennyvízcsőből fényképezőgépet készíteni. Csörgő Attila több fényképezőgépet is épített. Egyszerre mutatja meg, hogy milyen a fél égbolt – a fényképezés lassú, tiszta időben akár 4 óráig is eltarthat – vagy Möbius-tér cím alatt olyan fényképeket készít, mint a híres Möbius-szalag, de attól se retten vissza, hogy rengeteg tükörrel egy Fotólabirintust építsen és a világító dobókocka 6 oldalának mozgását egyszerre fényképezze.
Megforgatja a fémpálcákat, pohár lesz. Időkereket készít, amelynek egyik részén jobbra, másikon balra haladnak a küllők, de vannak a keréknek olyan részei is, ahol állni látjuk a küllőket. Megvilágítja a pergő homokot és kockák, gúlák lebegnek az éjfekete teremben. Semmi sem varázslat, minden lenyűgöző fizika és matematika.
Harmadszor jelenik meg Magyarországon Audrey Niffenegger Az időutazó felesége című regénye. (A kedvenc könyvem.) A borítója megint borzalmas.
További kiadások a nagyvilágból:
Zsóka Csehországban járt, Český Krumlov, Holašovice, Hluboká, České Budějovice, Třeboň, vele ment a világjáró moksha-táska is.