term ID:1861
parent cat ID:1861
parent cat ID 1:6
post ID:12857
category_1861

Melyik konyha illik hozzám a legjobban?

Festők, örömlányok, szüzek, svédasztal stb.

Eszméletlen csillogás – Swarovski Wien

A drága porcelán hétköznapi csábítása

Így készül a világ legfinomabb csokoládéja

Ötcsillagos lakberendezési tippek

Karácsonyi inspirációk Svédországból

Tuttomondo: A legutolsó Haring-freskó

Turista Budapesten: Déli pályaudvar

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

Képzőművészet, építészet, zene satöbbi

Design túra: Belvárosi színház

Visszaugrás a navigációra
Az oldal cikkei bevezetőkkel:

Galériával

Melyik konyha illik hozzám a legjobban?

Melyik konyha illik hozzám a legjobban?

Még “csak” olyan életbevágóan fontos részletekről kellene nyilatkoznom, hogy milyen álmaim otthona, én elvesztem a részletekben.
Ott is a konyhában. Mert azt már tudom, milyen legyen a hálószoba (egy franciaágy, két éjjeliszekrény, semmi más, se tévé, se beépített szekrény, na jó, lámpa még kell) és arra is határozott elképzeléseim vannak, hogy az étkezőbe férjen el egy 10 személyes asztal, a nappali ne legyen túl nagy, ellentétben a dolgozó szobával, amit ha akarok egyben és szeparálva is használni szeretnék a nappalitól. Kell fürdő, mosókonyha, garázs, sok hely tárolásra és terasz…
Mindezek mellett a ház legizgalmasabb része a konyha és nem csak a családi tűzhely miatt. Akármilyen lehet. Csak ki kell találnom. A jelenlegi 3 négyzetméteres főzőlyukhoz képest minden óriási és királyi. Zavarban is vagyok… Fogalmam sincs milyen álmaim konyhája.
Milyen az ideális elrendezés?
Hány négyzetméter?
Sütő, főzőlap, hűtő, mikró, mosogatógép? Kell még más? Melyik beépített, melyik nem?
Egy vagy két medencés mosogató?
Szekrények vagy fiókok?
Mire kell még gondolni?
Jöhetnek a tapasztalatok!
Addig pedig néhány variáció konyhára!


www.ikea.hu>>
www.scavolini.com>>

Festők, örömlányok, szüzek, svédasztal stb.

Festők, örömlányok, szüzek, svédasztal stb.

A bécsi Kunsthistorisches Museum minden csütörtökön varázslatos hellyé változik: ha jóllakott a szem, telítődik a gyomor is.
A török leverése után Bécs terjeszkedni kezdett az egykori városfalon kívül is. A Kunsthistorische Museum-ot Ferenc József építette, és itt kapott helyet a Habsburgok évszázadok óta gyarapodó gyűjteménye. A múzeum épülete a Ringstrasse híres épületei közé tartozik, amelyet Gottfried Semper és Karl Hasenauer terveztek, és a belső falat díszítő festmények egyike Klimt korai munkája. A lépcső feletti freskó pedig Munkácsy.
A Kunsthistorisches Museum-ot a világ legjelentősebb múzeumai közé sorolják, gyűjteményes világviszonylatban is egyedülálló. A képtár jelentős része a Habsburgok műgyűjteményéből keletkezett. Megtalálhatóak benne Rubens, Rembrandt, Raffaelo, Vermeer, Velazquez, Tiziano és Dürer jelentőseb alkotásai, valamint itt látható a világ legnagyobb Bruegel gyűjteménye is.
Jelentős a múzeum egyiptomi-keleti valamint az ókori leletek gyűjteménye is, azonban engem ezek kevésbé hoznak lázba, illetve idő hiányában inkább a képtárat választottam.
A múzeum törekvése, hogy az évszázados festmények közé becsempéssze a kortárs alkotásokat. A becsempészés szó szerint értendő, mert a legváratlanabb helyeken bukkannak elő installációk. Az előcsarnok megvadult rotorja nem egy meghibásodott műszaki gép, hanem “valami” kortárs, akárcsak az egyik kiállítóteremben “felejtett” takarítóeszközök. Könnyebben érthető a plafonról belógatott lyukas szalag, hiszen néha zenél, és a képek sűrűjében elrejtett fotó.
A kortárs művészet láttán olykor egyszerű lenne felvonni a szemöldököt és csalódottan ingatni a fejet, hogy már a művészet sem a régi, de vajon mit gondolhattak Tiziano szomszédai, amikor rendre érkeztek hozzá az örömlányok, akik modellt álltak neki és óriási alkotásokról köszöntek vissza. Mi most ezeket a festményeket csodálattal bámuljuk…
Minden csütörtökön a múzeum kupolacsarnoka különleges vacsorának a színtere (Gerstner Kunst & Genuss Abendbuffet), a svédasztalos bőségtál mellett késő estig megtekinthető a múzeum időszaki kiállítása, a képtár, az antik, az egyiptomi és az érmegyűjtemény. Pazar élmény. Először a világhírű festmények apró részleteibe merültem el, majd a svédasztal ínyencségeiben. Mindkettő hibátlan!


Kunsthistorische Museum
1010 Bécs, Maria Theresien-Platz
www.khm.at
Nyitva: hétfő kivételével minden nap 10:00-18:00, csütörtökön 10:00-21:00

Eszméletlen csillogás – Swarovski Wien

Eszméletlen csillogás – Swarovski Wien

A Swarovski bécsi üzlete három emeletnyi káprázat. Ellenállni felesleges és egyben lehetetlen is.
A Swarovski – szó szerint – ragyogó hely a Kaerntner Strasse árudömpingjében. Már az üzlet külső fala is kristályos csillogásban játszik. A ragyogó Honeycomb kirakathoz több ezer kristály és LED lámpa kellett.
A káprázat bent folytatódik.
A három emeletnyi csillogásnak nehéz ellenállni, és amíg a Swarovski csillárok ára láttán a vágyak megtorpannak, az ékszerek és a kézműves dolgokhoz használható kristályok veszélyes csábítást jelentenek. A Swarovski ékszerek mellett a felső szinten olyan ékszerek és kiegészítők találhatóak, amelyeket híres divatdiktátorok alkottak és amelyekhez Swarovski kristályokat használtak fel. (A Moet pezsgő pedig mindenféle üvegből remek, ám kristályokkal díszítettből kifejezetten luxus.)
Az üzlet azonban több egyszerű kristály-lelőhelynél, számtalan érdekességet és képzőművészeti alkotást tartogat. A 45 különböző kristályból csiszolt párduc, az Eclectic Panthers a kristály sokszínűségét és különlegességét hangsúlyozza – csak egy párduc vásárolható meg, a többi nem eladó -, és a kirakat multimédiás, sárga, kék és piros installációi korunk problémáira reflektál Arne Quinze tolmácsolásában: Japanese Stilthouses. (Kicsit bulvárhír, de érdekes, hogy a képernyőkön felesége, Barbara Becker testrészei láthatóak.)
A kristályokon túl igazi csoda a három emeletet összekötő apró, nyolcszögű alumínium lapból álló mozgó fal, a Lake of Shimmer, amely az egyik legzseniálisabb kortárs designer, a japán Tokujin Yoshioka alkotása. A fal mozgása a tófelszín szabálytalan hullámzását és fénytörését idézi, amely nagyon hasonlatos a kristályok csillogásához. A 88 m2-es falon 16.000 apró tükörként viselkedő lapot mozgatnak a mágnesek. A végeredmény egészen olyan, mint amit a természetből ismerünk.
A Swarovski osztrák brand. 1892-ben Daniel Swarovski (1862-1956) első kristálycsiszoló gépe megváltoztatta a kristályok felhasználásának addig ismert lehetőségeit. Swarovski hitt abban, hogy ragyogó kristályaira lesz kereslet , ezért 1895-ben a tiroli Wattens-ben megalapította cégét. A cég életében az első áttörést a vágó- és csiszológépek jelentették, amelyek Tyrolit márkanéven kerültek forgalomba és még ma is jó nevű gépek. A kristályok 1931-ben jelentek meg a divat színpadán, ám az igazi áttörést az jelentette, amikor 1956-ban Christian Diorral kezdett együttműködni a cég. Ma már olyan népszerű a Swarovski kristály, hogy minden, magára valamit adó divatkreátor használja kollekciójában.


Cím: Bécs, Kaerntner Strasse 24.
Swarovski Wien>>

A drága porcelán hétköznapi csábítása

A drága porcelán hétköznapi csábítása

A porcelán az egyik legnemesebb anyag, évszázadok óta a terített asztal éke, túlzottan félteni azonban felesleges. Játszottam vele…
Meghívást kaptam a Mano Design műhelyébe, ahol Hedwig Rotter megmutatta, hogyan készülnek egyedi porcelánjai és mintái alapján én is elkészíthettem sajátomat.
Hedwig Rotter apró műhelye Bécs egyik külső kerületében található, azonban termékei igen sok design bolt kínálatában szerepelnek. 2010 novemberében  a Múzeum negyed boltjában a Mano Design volt a hónap designere. (Budapesten a Prinában lehet kapni néhány Mano Design porcelánt.)
A Mano Design tárgyaiban a porcelán nemessége nem egy múltszázadi emlék, hanem olyan érték, amelynek helye van a 21. századi tárgykultúrában. Elegancia, leleményesség és humor egyszerre jellemzi a Mano Design porcelánjait.
A feladat annyi volt – bár jobban illene rá a jutalom szó -, hogy az előre kinyomtatott matricák egyik felét le kellett áztatni, majd a pohárra és a tányérra levegőmentesen rá kellett illeszteni. A kész művet Hedwig kemencében kiégette, majd megkaptam. A minták rendkívül sok teret adtak a képzeletnek, és ami a legjobb volt, hogy a Mano Designra oly jellemző minták között válogathattam. Így született meg a Hercegnő és a disznó, illetve a bárányfelhőcsalád…
Mano Design
Grundsteingasse 36/1-3, A-1160 Wienna
www.manodesign.at

Így készül a világ legfinomabb csokoládéja

Így készül a világ legfinomabb csokoládéja

Gyárlátogatás a Lindt & Sprüngli Csokoládégyárban: csokoládé minden mennyiségben és formában. Kedvenc csokim a gyártósorról.
Az első meglepetést az jelentette, hogy a gyár nem valami isten háta mögötti helye található ezer lakat alatt, hanem szerves része Kilchbergnek. A több épületből álló gyárkomplexumnál csupán a gyárépületet övezi kerítés, az irodaházak úgy állnak ott, mint bármelyik másik épület és közelében iskola és óvoda működik. A gyerekek iskola után berohannak a portára, elvesznek egy-egy kocka csokoládét, majd sietnek haza. A gyár dolgozói pedig ebédszünetben lemehetnek a Zürichi-tóhoz és nyáron akár fürödhetnek is egyet.
A második meglepetés akkor ért, amikor megláttam a számokat. Azt – tapasztalat útján – mindig is tudtam, hogy a Lindt csokoládé a világ legfinomabb csokoládéja, de arra álmomba se gondoltam, hogy mi magyarok csokoládéfogyasztásban sereghajtók vagyunk. A svájciak 11,7 kg/fő/év csokit tüntetnek el, mi magyarok csak 3,3 kg/fő/év. Én mindent megteszek a statisztika javításáért… A gyártósorról is rengeteg csokoládét ettem, sőt kiműveltem magam a csokoládékóstolás művészetében is.
A Lindt & Sprüngli Csokoládégyárba csak ritkán engednek be látogatóak, így még szerencsésebbnek éreztem magam, amikor műtőssegédnek beöltözve elindultunk. A gyárban nem egy romantikus csokoládéműhely, sok a fém, sok a nagy gép, az alapanyagok csövön érkeznek a tartályokba, majd óriás edényekben vagy futószalagon közlekednek egyik állomástól a másikig. A Lindt azonban annyiban hasonlít a kis csokoládé manufaktúrákhoz, hogy nem trükköznek a csokival. A csoki kakaóbabból (kakaómasszából és kakaóvajból) készül némi cukor, és tej hozzáadásával – meg kerül bele egy kis lecitin is, de slussz, utána már csak az ízesítők jönnek: mandula, mogyoró, chili stb. – és az arányoktól függ, hogy ét-, tej- vagy fehér csoki készül.
A csokoládé lelke a konsolás, amelyet a legenda szerint Rodolphe Lindt, berne-i csokoládékészítő talált fel. Feledékenységének köszönhetően addig “gyúrta” a csokoládét, amíg az krémesen sima és lágy lett. A nevével fémjelzett csokoládét, azonban nem ő virágoztatta fel, hanem a Sprüngli dinasztia, amely régi zürichi cukrászcsalád. A Sprüngli család az első csokoládékat 1845-ben gyártotta és a csokoládék egyre népszerűbbek lettek. 1889-ben, amikor Lindt mester eladta üzletét és a konsolás titkát, Sprüngliék megvették, és azóta a csokigyár neve: Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli. 1892-ben, amikor Rudolf Sprüngli-Ammann, aki meglátta a csokoládégyártásban a nagy üzletet, nyugdíjba vonult, fiatalabb fiára hagyta a cukrászdákat, idősebb fiára pedig a csokoládégyárat. Mind a kettő a mai napig üzemel.
A Sprüngli cukrászdában isteni a macaron, a csokoládégyár pedig egyenesen csokoládé mennyország. A gyárban ezernyi leleményes gép és robot dolgozik, hogy a dobozba kerülő végeredmény tökéletes legyen. (A csokoládé után engem a robotok nyűgöznek le legjobban.) A gyárlátogatás során megkóstolhattam a frissen készült csokoládét (töményebb, aromásabb, selymesebb) és végignézhettem hogyan készül a kedvenc, mandulás fehér csokim. (A gyártósor végén kaptam is egyet a frissen gyártott csokiból, most úgy őrzöm, mint gyerekkoromban az ablakba állított csoki mikulásokat.)
És ha mindez nem volt elég, akkor bebocsátást nyertem a csokoládé szentélyébe, ahol a Maitre Chocolatier vezetett be a csokoládékóstolás művészetébe, az újfajta csokoládék készítésének titkába, majd vele együtt készíthettem csokoládét. (Persze, még az a tábla is érintetlen.)
A kaland óta még jobban szeretem a csokoládét…


Lindt & Sprüngli
Kilchberg, Seestrasse 204.
www.lindt.com
Nyerj két tábla Lindt csokit! Részletek a moksha.hu facebook oldalán>>

Ötcsillagos lakberendezési tippek

Ötcsillagos lakberendezési tippek

Neobarokk minták, trendi színek és mértéktelen luxus. Császárok és császárnők pár napos élete a Hofburg közelében.
A Steigenberger Hotel Herrenhof Bécs 1. kerületében pár lépésnyire a Hofburgtól található. Elegáns és lenyűgöző, megadja, ami a “császárnak jár”. Neobarokk és modern elemek keverednek a kötelező szállodai funkciókkal. A szálloda designjának meghatározó színe a lila, azonban a végeredmény nem egy lila budoár, csupán a különböző tereket és stílusokat köti egységbe. A lila megjelenik már a recepción, az előtte elhelyezett foteleken, a folyósokon és a szobákban is. A lila mellett állandó szín még az almazöld (a recepció pultján mindig áll egy tál zöld alma), a szürke, a fekete, olykor az arany és gyakran az ezüst.
A szobákban a buja, barokk mintás padlószőnyeg felfut a falra is, mellett jól megfér az almazöld, modern puff és a (lila-almazöld) csíkos szövetű fotel. A fürdőszoba méregdrága csempéjén is a padlószőnyeg mintája folytatódik, a mosdó egy rokokó asztalkán áll. Természetesen Villeroy & Boch, mély, ovális, pazar. Nem is a mosdóval van gond, hanem az asztalkával, amely túl apró és teljes egészében elfoglalja a mosdó. A szappannak és a fogkefének már nem jut hely. Viszont az asztalka mögött van a fűtőtest, az asztalka alsó polcain pedig a törölköző, így télen a meleg törölköző mindig adott.
A bár és az étterem ugyancsak halmozza a design elemeket. (A reggeli svédasztal pedig mámorítóan bőséges.) Itt is visszaköszön a szobából ismert minta, sárgásan világító üvegfal formájában. Az ebédlőben a lila mellett az ezüst uralkodik. Az ablakokon zsinórfüggöny, éppen olyan, mint amilyen a szobában a lámpaernyők. Megelevenedett lakberendezési magazin. Elegáns, mértéktelen és mégis stílusos. Számomra egy idő után túl sok volt, de kalandnak, kulisszának a bécsi adventezéshez tökéletes.
Steigenberger Hotel Herrenhof
Herrengasse 10
1010 Wien, Austria

Tuttomondo: A legutolsó Haring-freskó

Tuttomondo: A legutolsó Haring-freskó

Rejtőzködő emlék a világ egyik legnagyobb pop-art művészétől a toszkán kisváros eldugott házfalán.
A Toszkána nyugati szélén fekvő Pisa nagyon-nagyon apró városka, gyakorlatilag csak a ferde toronynak és a Piazza Dei Miracolinak köszönheti népszerűségét. Ekkora helyre tehát az ember nyilván nem visz útikönyvet, ami fontos, azt úgyis megtalálja. És így is lett, bár igaz, én a tengerpart felé tartó buszok végállomását kerestem, mikor véletlenszerűen belefutottam a hatalmas graffitibe. Az első látásra egyértelmű volt, hogy Keith Haring járt erre, de hogy hogyan és miért került a több mint húsz éve elhunyt amerikai művész rajza a picike Sant’Antonio téren lévő kolostor falára, annak utána kellett járnom. Íme, a sztori.
A pennsylvaniai Keith Haring New Yorkba költözése után először metróművész lett: illegálisan festegetett használaton kívüli hirdetőtáblákra, de mivel az egy körvonalból álló, tiszta figurái nem csupán jellegzetesek voltak, hanem gyorsan is készültek, a metrót hamar elárasztotta a képeivel. A 80-as évek elején egész New Yorkban ismertté vált a munkássága – aztán pedig a világhír is utolérte, van annyira ismert pop-art fronton, mint Andy Warhol.
Hogy 1989 júniusában miért érkezett valójában Pisába, arról nincsenek pontos információk, csak annyit tudni, hogy a pisai művészeti iskolával együttműködve nekiállt telirajzolni ezt a házfalat, ami ugyan a belvárosban van, de a szokásos turistautak elkerülik.
A beszámolók szerint maga az alkotás valójában egy hosszúra nyúlt, egyhetes buli volt, amin bárki részt vehetett: első nap Haring szabad kézzel, vázlatok nélkül rajzolta fel a klasszikus kontúrokat, aztán az Istituto d’Arte di Pisa diákjai és az arra sétáló járókelők színezhettek, és Haringnek még arra is volt ideje és energiája közben, hogy pólókon vagy robogókon is otthagyja művészetét. Pedig akkor már haldoklott: 1990 februárjában az AIDS legyőzte.
Ha a többi munkájával összehasonlítjuk, feltűnhet, hogy itt kevésbé élénkek a színek: ez nem a napsütésnek és az időnek köszönhető, Haring szándékosan a pasztellesebb toszkán árnyalatokhoz igazította a színpalettát. A freskó címe Tuttomondo; a 180 négyzetméteres falon szereplő 30 figura a békét és harmóniát hirdeti, mondhatjuk úgy is, hogy az élet himnusza akril-temperában. Bár a világon igen kevés ilyen „állandó” alkotás maradt fel Haringtől, érdekes módon az útikönyvek alig említik (igen, én utólag szoktam útikönyveket olvasni), úgyhogy ha már rátaláltam, igyekszem terjeszteni a hírét: ha legközelebb Pisában jársz, iktasd be ezt a pár perces kitérőt.


[wp_geo_map]

Turista Budapesten: Déli pályaudvar

Turista Budapesten: Déli pályaudvar

Szutykos és a szétesés szélén áll, pedig szép és a 70-es évek építészetének emblematikus épülete.
Ami a fővárosiaknak már a Balaton előszele, az nekem a főváros kapuja. (A Déli pályaudvarról indulnak és ide érkeznek a dunántúli vasútvonalak.) Sokáig utáltam azért, mert piszkos és büdös, ám egyszer megláttam aranyló őszi fényekben, nagyon hasonlóakban, mint most, amikor fényképzetem. Mellesleg csak kicsivel öregebb nálam.
A Déli pályaudvar épületét Kővári György tervezte, ő követte el a Skála áruház és a Kőbánya-Kispest metróvégállomás épületét is. A Déli pályaudvar épülete két lépésben készült: 1963-ban egy kisebb várócsarnokot építettek és a vasbeton lépcsősort a Vérmező felé, a második ütemben, 1970-1975 között épült a fejépület. Az építésznek nem csak a Vérmező-Krisztina körút és az Alkotás út közötti szintkülönbséggel kellett megküzdenie, de a 2-es metróvonal végállomását is csatlakoztatnia kellett az épülethez.
Az épület jelenlegi és egyre romló állapota miatt nehéz észrevenni szépségeit, pedig az üvegfala megszakítás nélkül fut végig a homlokzaton, ez a megoldás napjainkban is divatos, és visszatükrözi a vár panorámáját, a várócsarnokból pedig nyüzsgő hangyaboly a város.


[wp_geo_map]

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

A Rombach vagy Kis Zsinagóga néven emlegetett zsinagóga építészetileg és történelmileg is különleges. Amikor arra jártam, nyitva volt a kapuja.
Ott léptem be, ahol 70 évig nők nem léphettek be. Arra is emlékszem, amikor az egyik barátom rámutatott az épületre, mint egy különleges helyre, és azt mondta, hogy egyszer belülről is látnom kell. Nyitva volt a kapu. A bódés bácsi zavartan kért 500 Ft-ot belépőjegyre, de mondtam neki, hogy nem gond.
Az 1867-es kiegyezés fontos változásokat hozott a Monarchiában. Többek között megadta a zsidóknak a köz- és magánjogi egyenrangúságot, és értelmiségiek, bankárok, iparmágnások fontos szerepet töltöttek be Budapest kulturális és gazdasági fejlődésében, tudom meg a mi Budapestünk sorozat Szegő Dóra-Szegő György Zsinagógák kötetéből és itt kutatok a Rumbach Zsinagóga történelme után is.  Az 1868-69-es Zsidó Egyetemes Gyűlést követően a magyar zsidóság ortodox, status quo ante és neológ hitközségre szakadt. Az 1859-ben épült Dohány utcai zsinagógát minden hívő látogathatta, de a hagyományokhoz ragaszkodó ortodox és status quo zsidók nem érezték sajátjuknak, mert a zsinagóga berendezése, szertartásrendje és szelleme a neológ hitközség szellemiséget tükrözte, ráadásul a zsinagógában orgona volt, kórus és magyar nyelvű istentisztelet valamint a nők elkülönítése is egészen liberális szemléletű volt. A probléma orvoslására két másik zsinagóga épült: a Rumbach Sebestyén utcai status quo és a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga.
A mór stílusú Rumbach Zsinagóga építése 1870-ben kezdődött a hívek adományából, azaz a majdani padsorok ülőhelyeinek megváltásából. Az épült érdekessége a két jól elkülönülő szerkezeti egység és a vasszerkezetű kupola. Az utcáról csak a bérházsorba illeszkedő széles, egy traktus mély lakó-, hitközségi- és iskolaépület látszik, szakrális voltára a keskeny minaretpár utal. Ehhez az épületrészhez egy cikkellyel kapcsolódik a nyolcszög alaprajzú zsinagógatér, amely átmérője 24,5 m, magassága 28,15 m.)

Google Map kép

A zsinagóga vasszerkezetű kupolája igen korszerű újítás volt a maga idején. Annyira, hogy többször át is kellett tervezni, mert statikailag veszélyesnek ítélték. A zsinagógateret a kék, vörös és arany uralja, gazdag mintákkal, öntöttvas és faragott csipkékkel, berakásokkal. A Dávid-csillagokon kívül nincs más zsidó szimbólum. Amikor ott jártam, az őszi napsugarak besütöttek az ablakon, és két fekete macska méregetett.
A homlokzat földszintjén, árkádos kapu fölött háromszor ismétlődik a héber felirat: “Ez az Úrnak kapuja: igazak mennek be azon.” Azonban a homlokzaton egy másik tábla is áll, emlékeztetve a tragikus időkre: “1941. augusztusa végén a nácik 16-18 ezer, Magyarországról rendezetlen állampolgárság okán deportált zsidót Kamenyec-Podolszkban legyilkoltak. Az áldozatok egyik internálótábora előzőleg itt működött.” A II. világháború után még megindult a hitélet a zsinagógában, de a 60-as évek elejére megszűnt, majd az épület pusztulni kezdett. Felújítása folyamatos, de még megszaggatottan, porosan és romosan is varázslatos hely.


[wp_geo_map]

Képzőművészet, építészet, zene satöbbi

Képzőművészet, építészet, zene satöbbi

Kultúrturista budapesti ajánlata: FUGA, ahol az építészet találkozik a képzőművészettel és a zenével.
A Budapesti Építészeti Központ, azaz a FUGA remek hely. Olyan, mint egy kaméleon. Az elmúlt időszakban kétszer is jártam ott és mind a kétszer másmilyen benyomásokkal távoztam. Először egészen gátlásosan mentem be, mert bár nyitva volt az ajtó és függöny sincs a hatalmas ablak előtt, komoly emberek titkos klubjának (KETK) tűnt. A hosszú asztalra pakolt rengeteg könyvnek azonban nem tudtam ellenállni. Én magam is meglepődtem, milyen kedvesen fogadtak és még fotózni is lehetett. Másodszor már tudatosan mentem, a Fény és forma kiállításra, azonban akkor is akadt meglepetés: Erdély Dániel spidronjai. Nekem tetszik, amikor egy kortárs képzőművész összerajzolja a falat és a művében van némi matematika is.
A FUGA elsőrendű üzenete, hogy az építészet a kultúra elválaszthatatlan része, és nem csak a “vájtfülűek” kiváltsága.


FUGA – Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
http://www.fuga.org.hu/

Design túra: Belvárosi színház

Design túra: Belvárosi színház

A színház, amely műsortól függetlenül élményt jelent. Az egykori mozi felújítása Somlai Tibor nevéhez fűződik, és ő is avatott be a kulisszatitkokba.
Az egykori Broadway mozit 1938-ban Domány Ferenc tervezte. 2004-ben Somlai Tibor újította fel és alakította át színházzá. A felújítás az építés idejéhez és stílusához hűen, azonban a mai elvárásoknak és funkcióknak megfelelően zajlott. A 2010-es Design Hét keretén belül Somlai Tibor vezetett Design túrát a színházban.
A hatalmas ajtógombok uralják az üvegajtót. Elegánsak és modernek, gyönyörű design. Azonban nem az eredetiek. Az eredetiek valamikor és valahogyan elvesztek, eltűntek, csak régi fotókon láthatóak. Somlai Tibor azonban egy másik Domány házban talált egy ugyanolyan ajtógombot és az alapján gyártották le ezeket is.
Az ajtón túl a belső tér csábító. Azonban a galériáról érdemes visszafordulni. Ha az ajtó fölött nincs plakát, akkor a plafon buborékos lámpái megszakítás nélkül futnak ki  az utcára. Fordítva is igaz. Este a kivilágított lámpasor becsalogatja a szemet és a látogatót is.
A trapéz alakú, dupla belmagasságú hallból két irányban lépcső visz le az első pince szintre, ahol a büfé található. Az bizonyosan állítható, hogy a lépcső piros-fekete színe az eredetivel megegyező. Azt azonban nem tudni, hogy a korlát milyen színű volt. Somlai pirosra festette. Meglepőnek tűnik a másik oldalon a zsinór korlát, azonban ez anno is ilyen volt.
Az épület szerkezete zseniálisan szolgálta ki a mozizókat. A főbejáraton megérkeztek, lementek a büfé szintre, letették a kabátjukat, beültek a moziba, a kabátjuk egy lift segítségével egy emelettel feljebb vitték a mozi dolgozói, majd a mozi után az emberek a két oldalsó kijáraton távoztak. Így tökéletesen megoldható volt, hogy a befelé és a kifelé igyekvők nem zavarták egymást, nem keveredtek.
A második pinceszintet szintén két irányból lehet elérni. Itt van a nézőtér és a színpad. A nézőtér olyan, mint egy teknő, legmélyebb pontja 6 m-re van az utcaszint alatt. Az ajtókeretek íveltek, akárcsak régen, az oszlopokon márvány hatású festés, a falburkolat pedig “Deho” fatapéta. Úgy tűnik, mintha kétféle tapéta lenne a falon, pedig csak egy, viszont 90 fokkal elforgatva illesztették egymáshoz, így keletkezik a minta.
Újdonság és igen látványos designelem a bejárattal szembeni nagy kerek “lyuk” és a fehér-piros csillár.

Visszaugrás a navigációhoz

Visszaugrás a navigációra