A szilárd sampon már hónapok óta a kedvencem, most új illatot próbáltam ki. Piros körömlakkban is van újdonság, a szemránckrém pedig régóta itt várt, hogy rendszeresen használjam.
A reggeli kapkodásban és az esti kifulladásban hajlamos vagyok arra, hogy a kencézés elmaradjon és akkor kapok észbe, amikor a kozmetikusom azt mondja, hogy mélyültek a szemem környékén a ráncok vagy láthatóan száraz a bőröm. Ilyenkor megint belevetem magam a piperékbe és fogadalmat teszek, hogy most már nem lesz rendszertelenség akármi is történjen. Az Each Peach masszázstömb az Each Peach Pear Plum című gyerekkönyvről kapta a nevét, legalábbis ezt olvasni a Lush honlapján, de én nem ismerem a mesét. Sőt, bevallom, hogy fogalmam sincs, hogyan kell rendeltetésszerűen használni a masszírozó testápolót, de én áthúzom párszor a bőrömön, majd kicsit átmasszírozom és kész. Nekem jobban bejön, mint a krémezés. A tömb kakaóvajat, sheavajat, avokádóvajat, sőt mangómag-vajat tartalmaz, remekül hidratál és pár használat után ragyogóvá teszi a bőröm. Az illata citrusos, üde, feldob. A Karma Komba már a második szilárd samponom és én már más sampont nem is akarok használni. A hajam szereti – hiszem, hogy jó haj, jó karma, és fordítva -, ráadásul gazdaságos és környezettudatos. Egy korong közel fél évig elég, pedig 1-2 naponta mosom a rövid hajam. Nincs flakonja, ami hulladékot jelentene, a csomagolása egy apró papírzacskó, de aki beszerez egy fém tárolót, akkor abba is teheti rögtön megvásárlás után. A szilárd sampont úgy kell használni, mint egy szappant: vizes kézben kicsit megforgatni, majd a keletkezett habot a vizes hajra tenni és hajat mosni, vagy a vizes hajon párszor át kell húzni a sampontömböt. A samponhab és az -illat hatalmas. A fürdőszoba száraz részében egy kis tálkában tartom a szilárd sampont. Régóta használom ezt az arctonikot és nagyon szeretem. Nincs benne semmi hülyeség (értsd: nem tartalmaz szintetikus illatanyagot, színezéket, ásványi olaj alapú összetevőket). Nem szárít, de alaposan tisztít. Kánikulában naponta többször áttörlöm vele az arcom. Mostanában “lejöttem” az OPI körömlakkokról, mert a Rimmel 60 Seconds Stand to Attention-ja éppen azt nyújtotta, amire vágytam. Lakkozás után gyorsan száradt és a mosogatást éppen olyan jól bírta, mint a gépelést. A Rimmel trónfosztója júniusban a Sparitual, amit a barátnőmtől Kanadából kaptam. A Hunk of Burnin’ Love élénk piros, a tartóssága ugyanolyan jó, és mivel kedves ajándék volt – milyen jó, hogy szépséget kapok – jobban szeretem. Az elmúlt 1 évben nagyon rendszertelenül használtam szemránckrémet. Haragszom is magamra miatta, mert se az idő nem állt meg és a lelki dolgok is megviseltek/megviselnek. Júniusban újult erővel vetettem magam bele az arckrémezésbe és a szemránckrém használatába. Hivatalos neve nem is szemránckrém, hanem szemápoló, amit reggel és este kell használni, kozmetikus ajánlására és határozott felszólítására használom. A hatás azonnal is látszik, de néhány hét rendszeres használat szó szerint megfiatalított.