Szeretem a rózsát, de nem a virágboltit, hanem a kertit. Azokat a szappanokat és kencéket is nagyon szeretem, amelyeknek olyan az illata, mint egy rózsabokornak. Régen, nagyon régen, kaptam valakitől egy fa fiolát, amelyben egy műanyag fiola volt, benne pedig rózsaolaj. Most nagyon örülnék, ha tudnám, merre is van az a fa fiola, mert szép volt, az illatát viszont nem szerettem. Sőt, évekig azt gondoltam, hogy én a rózsa illatát utálom, legalábbis pacsulikban, mert a kertben szerettem. Az utóbbi időben azonban megváltozott a véleményem – lehet, ez is az öregedés jele -, a finom rózsaillatot szeretem. Egyenesen rajongok érte. A leghidegebb téli napomat is feldobja. És ha nem bírom a szürkeséget, megszagolom a rózsás szappant vagy rózsás parfümöt fújok magamra és egy hatalmas, rózsaszín rózsabokor előtt érzem magam, süt a nap, meleg van és boldogság. Rózsák a fürdőszobában…
… és a felsorolásból nem maradhat ki a rózsaolaj és a rózsa illatú fürdősó. Ha van otthon rózsaolaj, akkor pár csepp a vízbe és máris kész az illatos fürdő. A fürdővizet pedig holt tengeri sóval lehet tovább javítani. Persze, ajándékba is készülhet rózsa illatú fürdősó, ekkor nem kell mást tenni, csak a tengeri sót összekeverni néhány csepp rózsaolajjal és szép üvegbe tenni, szalaggal átkötni.