A fényvisszaverő holmi nem a viselőjének “világít”, hanem mindenki másnak. Hogyan működik a fényvisszaverő mellény és a prizma? A kerékpár kötelező tartozékai közé tartozik a kerékpár hátuljára elhelyezett (egy vagy kettő), nem háromszög alakú, piros színű fényvisszaverő (prizma); legalább az első keréken (de javasolt a mindkét keréken) elhelyezett borostyánsárga színű küllőprizma, valamint lakott területen kívül éjszaka és rossz látási viszonyok között a fényvisszaverő ruházat. Persze a fényvisszaverő ruházat mindig jól jön, nem csak akkor, ha bringázunk, hiszen ki tudja, mikor sötétedik ránk? A téli időszakban, amikor rövidek a nappalok és korábban sötétedik, a kabátra helyezett fényvisszaverő felnőttnek és gyereknek egyaránt praktikus és jópofa, nem is beszélve a babakocsik és a szánkozó gyerekek láthatóságának javításáról. Életbevágóan fontos (látni és) látszani.
A prizma és a fényvisszaverő anyagok a passzív láthatósági eszközök közé tartoznak, azaz anyagukból fakadóan verik vissza a rájuk eső fényt, nem pedig önálló fényforrások. Többféle anyag képes fényvisszaverésre (többek között a tükör és a csiszolt üveg is), azonban a prizma és a fényvisszaverő holmik az úgynevezett retroreflexió elve alapján működnek, azaz függetlenül attól, hogy milyen irányban esik rájuk fény, nagyjából a beesés irányával azonos irányba verik vissza a fényt. Ez a tulajdonságuk teszi igazán hasznossá őket a közlekedésben. Az autós lámpája megvilágítja a fényvisszaverő anyagot, a visszavert fény pedig a vezető retinájára érkezik. Normál látási viszonyok között a megfelelően viselt láthatósági ruházat már 200 méterről is észlelhető, van idő a cselekvésre (lassítás, kikerülés stb.). A prizma és a láthatósági ruházat akkor hatékony, ha semmi sincs, ami eltakarja a fényforrástól, azaz az autó lámpájától. Konkrétan a technológia hasbaszúrása, ha a láthatósági mellény fölé hátizsákot veszünk. A fényvisszaverő ruházat legyen mindig legfelül – apropó, hátizsákra is kapható fényvisszaverő huzat –, és semmi se takarja el vagy ki. Minél nagyobb a fényvisszaverő felület, annál biztosabban észrevesznek bennünket. A fényvisszaverő ruházaton kívül a fényvisszaverő matricák, figurák, szalagok és felvarrható csíkok egyaránt jó szolgálatot tesznek. A fényvisszaverő ruházat esetén a retroreflexió mikro és nano szinten “bonyolódik”. Több ezer negatív félgömb található a fényvisszaverő anyag felületén, amelybe bármely irányból világítunk bele, a fénynyalábok nagyjából oda verődnek vissza, ahonnan érkeztek. Némi szórás előfordul, de ez nem csökkenti a technológia hatékonyságát. A prizma olyan átlátszó anyagból készült test, amelyben a fény általában kétszer törik meg: először amikor a prizmához ér, és újra, amikor kilép belőle. Többféle fajtája létezik; a közlekedésben, a láthatóság javítására készült változatában – akárcsak a fényvisszaverő ruházatnál – azokat használják, amelyek fénytörésére jellemző, hogy a fényt a fényforrás felé tükrözik vissza. Bár a köznyelv csak prizmaként (macskaszemként) emlegeti a biciklire szerelhető fényvisszaverő tárgyakat, fontos tudni, hogy sok-sok apró, mozaikszerűen elrendezett prizmából állnak. A macskaszemek napjainkban színezett műanyagból készülnek. A kerékpárra előre fehér, oldalra (a küllőkre és a pedál szélére) narancssárga, hátra pedig piros prizma helyezhető fel, és a színek elhelyezése nem felcserélhető.