A ZOBOKI-DEMETER Építésziroda tervei alapján készült Nanshan Kulturális- és Sportközpont és Művészeti Múzeum Sencsenben.
A Nanshan Kulturális- és Sportközpont és Művészeti Múzeum koncertterme
Hudec László 20-as évekbeli sanghaji munkássága óta nem volt lehetősége magyar építésznek olyan méretű és hatású épület tervezésére Ázsiában, mint a Zoboki Gábor és Demeter Nóra által vezetett ZDA építészirodának.
A világ egyik legdinamikusabban fejlődő városában, a kínai Sencsenben szeptemberben átadott Kulturális Központ 1400 fős nagytermével; 350 fős gyerekszínházával, közösségi térként funkcionáló előcsarnokaival és egyedi akusztikájával a világ legkülönlegesebb kulturális helyszínei közé tartozik.
A Hong Konggal határos városban negyven éve mindössze húszezer ember élt, ma 16 millióan lakják. A gazdasági és urbanisztikai változások hatására a békés halászfaluból gigantikus metropolisz lett, Kína New Yorkjának is nevezik. A városban gyakran megfordulnak a nyugati világ sztárépítészei: a tőzsdét Herzog de Meuron tervezte, a repteret Fuksas építi, Steven Holl egyik legszebb munkája a város tengerpartján áll, a szomszédos tartományban pedig a londoni sztárépítész, Zaha Hadid tervezett operaházat.
Sencsen polgármestere és elöljárói 2007-ben jártak Budapesten, a Művészetek Palotájában, melynek építészeti és technológiai színvonala olyan hatással volt rájuk, hogy meghívták Sencsenbe a MüPa tervezőit. Az építészet mellett komolyzenével is foglalkozó Zoboki Gábort és az építészeti tanulmányait a Yale és a Berkeley egyetemeken elvégző Demeter Nórát először belsőépítészeti tanácsadóként kérték fel a Nanshan Kulturális Központ tervezéséhez. Alkotói megközelítésük miatt azonban szakértőkből hamarosan tervezők, majd az összes mérnöki tevékenységet is összefogó generáltervezők lettek.
A Kulturális Központ mellett felépült egy kortárs művészeti múzeum is, amelynek belsőépítészeti és homlokzati terveit szintén a magyar iroda dolgozta ki, és emellett részt vettek a kulturális intézményekhez csatlakozó uszoda és sportcsarnok kialakításában is. Az épületegyüttest egy szabadtéri színpad és egy már meglévő könyvtár zárja.
A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy miként lehet egy tizenhatmilliós ázsiai metropoliszban olyan helyet létrehozni, amely emberközeli, és a nézők és a művészek is hamar otthonosan érzik magukat benne. Egy meghatározó zenei élmény átéléséhez bensőséges hangulatra és akusztikai környezetre van szükség. Első lépésként ezért a magyar tervezők meggyőzték a sencseni vezetőket, hogy a 3000 fős előadóterem helyett inkább egy 1400 fő befogadóképességű termet érdemes építeni – egy jóval sokarcúbb technológiai háttérrel. A mikrofonok és a mesterséges hangosítás korában különleges élményt ad, ha egy terem magában is megszólal.
Külön építészeti és akusztikai bravúrt jelentett a süllyeszthető mennyezeti elemek megtervezése, melyek segítségével és az előszínpad technológiai gazdagságával többféle produkciót tud befogadni ugyanaz a tér. A dinamikusan hullámzó karzatok rendszere és a vastag tömörfa burkolat pedig a terembe lépő nézőknek és művészeknek egyaránt egyedülálló vizuális élményt nyújt. Az így elkészült termet, amely Kína egyik legjobb adottságú színházterme lett, a Royal Liverpool Philharmonic Orchestra avatta fel.
A Kulturális Központ összes szintjét átfogja a nagy belmagasságú előcsarnok, amelyben a kínai opera vörös és kék maszkjai fogadják a betérőt. A különböző szinteket hófehér, lágy szalagok kötik össze. A teljes épületegyüttes összképét meghatározza a több tízezer, egyedi alumíniumformából felépített, tetőket összefogó árnyékoló szerkezet.
Zoboki Gábor és Demeter Nóra építészek számára komoly feladat volt az épület környezettudatossá tétele, mert a kínai építészetben erre általában kevesebb hangsúly kerül. A fenntarthatóságot szolgálják az épület tetején elhelyezett napkollektorok, valamint annak felismerése, hogy azt a hatalmas energiát, ami az ilyen óriási terek klimatizálásához kell, a töredékére lehet csökkenteni.
A Nanshan Kulturális- és Sportközpont és Művészeti Múzeum (Fotó: Zang Chao)
