Anyja neve: Myreille. Életkor: 3 és fél év. Kedvenc internetes olvasmány: totalcar.hu. Kedvenc tévéműsor: Autókereskedők. Hobbi: legóautó építés. Biztos, vannak szülők, akik nem üzletelnek a gyerekükkel csupán észérvekkel és gondos magyarázatokkal, valamint végtelen türelemmel nevelik (manipulálják) a kölyköket. Én nem ilyen vagyok. Én olyan rossz anya vagyok, akinél simán elhangzik – még akkor is ha zsarolás felhangja van, bár én jobban szeretem rá az üzlet szót -, hogy „nézhetsz egy Autókereskedőket, ha nyugton ülsz, amíg az apád levágja a hajad”, és hiába megy csak mérsékelten a nyugton ülés, a haj végül le lett vágva és a gyerek boldogan követelhette az Autókereskedőket, sőt meg is kapta. Annak akinek 3,5 éves gyereke nem az Autókereskedőkre izgul rá, hanem valami normális mesére, az nem néz rendszeresen Discovery-t. Igen, tudom Vekerdy szerint minden tévéműsor rossz hatással van a gyerekre, és nincsen de. Ez van. Néha – például ha be kell gyújtanom a kályhában – le kell kötnöm a gyereket és volt néhány hónap, amikor ebben a műsorsávban ez volt az egyetlen normális műsor. A gyerek pedig megszerette. Úgy vagyok vele – picit azért magyarázkodom, mert tudom, hogy én vagyok a világon az egyetlen gonosz anya, aki beveti a tévés trükköt – jobb ha a tévé előtt ül a gyerek, mint egy hirtelen gondolattól vezérelve háromfogásos vacsorát főz a széken állva. Persze, pár év múlva főzheti a vacsorát, de addig inkább a 2 angol csókát nézze, akik vesznek egy régi autót, felújítják és eladják. Ezek után egyáltalán nem meglepő a következő párbeszéd: – Mit csinálsz Zsombor? – kérdezem, ugyanis istentelen kopácsolás hallatszik a szobájából, és amikor megnézem, egy kicsi kerek valamit üt veszettül a fa kalapáccsal. – Leverem a féktárcsát! – közli azzal az arckifejezéssel, amit gyengeelméjű felnőtteknek tartogat, majd folytatja a munkát. Keréktárcsán kívül fényezésben is szakértő: “először le kell csiszolni az autót, utána be kell maszkolni, de minden pici részt, és csak utána lehet festeni”. Ezerszer meséltem már, de még mindig nem tudom felfogni, hogyha talál egy nyitott laptopot és ott egy elindított böngészőt, akkor ikonról lekattintja az index.hu-t, majd legörget a Totalcar-ra és üdvözült mosollyal nézegeti az autókat. Az viszont rejtély, hogy 5 perccel később hogyan köt ki japán youtube oldalakon, ahol egy sárga iskolabusz kalandjait hallgatja. Természetesen japánul. És én sohase hagyom neki… Valószínűleg emiatt pár évtized múlva jól fog keresni egy pszichológus. Továbbra se tud írni, szóval néha megkér, hogy írjam be, mert videokakat (igen, így mondja) akar nézni Toyotáról vagy VW kisbuszról. 3 hete pedig arról kell mesélnem, hogy a nagyi hogyan vett neki sárga iskolabuszt. Nem tudja megunni. Esténként viszont az apjával A sárga kicsi kígyó-t mesélteti, mert Benedek Elek nem írt egy olyan mesét, amiben buszok, trolik és versenyautók vannak. Amióta karácsonyra rengeteg Lego-t kapott, legnagyobb szenvedélye és ezért képes egyedül is eltűnni a szobájába, a legóautó építés. Megkérdezem, mi készül, és teljes komolysággal löki, hogy „Fiat 500-as limuzin” vagy „Bugatti Voyron (sic!) kicsi ötös”. Igen, a Veyront ilyen parasztosan o-val mondja. Az f-ek és r-ek tökéletes kiejtését, amivel rendszeresen gondja akad, az Alfa Romeo-val gyakoroljuk. Még nem a kedvenc autómárkája. Mosogatás közben rémült kiabálást hallok a gyerekszobából. 10 perccel korábban tűnt el, mert végre hétvége van és legózhat. – Anya, segíts! A vérszomjas pandák támadásától tartva eldobok mindent és rohanok. A gyerek egy kupac Lego felett ül és kétségbeesett: – Nem tudom összerakni a Mercedes S 5-öst. Segítek applikálni a szélvédőt. Kicsivel később megjelenik és közli, de olyan arccal, amit maximum Nobel-díjas fizikuson látni, amikor megtudja, hogy a 20 éves kutatásának van eredménye: “Kész a pick-up Mercedes 10-es.” Az apja próbálja neki elmagyarázni, hogy vannak bizonyos autógyárak, akik csak bizonyos autókat gyártanak, de látom a szemén, mármint a gyerek szemén, hogy nem hisz neki. Ő érzi, bármire képes. Remélem, autótervező lesz és olyan autókat tervez majd, amelyek forradalmasítják az autómárkákat és a mindent. De ha nem lesz autótervező, akkor olyan munkát talál majd, amely ugyanennyi örömet okoz neki, mint a legóautó építés.