Ablakot letekerni, zenét felhangosítani, utazunk.
Még akkor is, ha a széken ülünk…
Zene a férjemnek
“Jöjj, hölgyem, jöjj és vetkőzz le velem,
vágy kínoz, mikor nem szeretkezem.
S mint harcos, ha ellenségre talál:
lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll…”
A Ghymes Smaradváros albumán a Vetkőzős dal a Faludy magyarította John Donne Elégia a vetkőzésről megzenésített változata. Az elégia John Donne korai versei közé tartozik, később, igaz, anyagi okokból, papnak állt.
Akkor még nem írtam blogot, így nem tudom napra pontosan felidézni, de majdnem napra pontosan 7 éve, a függetlenségem megünnepelendő és tombolásom levezetéseként megvettem a Kosheen CD-t. Baromi drága volt és rongyosra hallgattam. Évekkel később, talán 2004 nyarán, kölcsönadtam egy fiúnak, akit nagyon szerettem, de ő sohasem adta vissza. Megjegyeztem, bár CD-t évek óta nem hallgatok. Viszont az ilyen napokon, amikor minden túlságosan kiszámítható és bennem feléled a tombolás, mindig ezzel az albummal kezdek.
