Végül összeáll a kép

Anamorfózisok a hétköznapokban.

Az anamorfózisok igen népszerűek a művészetben. “Elfolyt pacák”, amelyeket valamilyen módon újra értelmezhetővé kell tenni. Némelyiküknél csak a megfelelő látószöget kell eltalálni, vagy egy speciális lencse szükséges ahhoz, hogy összeálljon a kép, mások (az optikai, vagy más néven perspektívikus anamorfózisok) egy megfelelő alakú, tükröződő tárgy (tükörhenger, tükörkúp, tükörgúla) segítségével mutatják meg igazi formájukat.

Magyar művészek közül Orosz István anamorfózisai a legismertebbek.

Shahar Peleg és William Kentridge hétköznapi tárgyaknál alkalmazta az optikai anamorfózist, mint designelemet.

Shahar Peleg vázája önmagában csak egy váza, amely egyszerű hengerformájával és tükröződő felületével lehetne minimalista design gyöngyszeme, azonban Peleg ennél tovább ment. A vázához tartozik egy amorf festményű alátét, amely mintát ad a vázának. A designváza érdekessége, hogy “mintája” erősen hajaz a bóvli, utazáskor vásárolható emléktárgyakhoz, amelyeket a nyaralás hevében még jó ötletnek tűnt megvenni, utána viszont használhatatlanul rondák, azonban éppen az anamorfózis játékos hatása miatt, érdekes, szép és szerethető.

William Kentridge az Illy Art Collection számára tervezett 2008-ban kávéskészletet, amely ugyancsak perspektivikus anamorfózis. A csészék ezüstös, tükröződő felülete minta nélküli, önmagukban is elképesztőek, mintha tükörből készültek volna, azonban a csészealjra helyezve, mintát öltenek magukra. Kentridge a kávéscsészével bebizonyította, hogy a művészet akárhol utat talál magának.

Kapcsolódó cikkek: Művészi képrejtvény A húszéves plakát Plakátok! Almodovar nem csak filmen