Vandal-ism: Pejac és Manet egy házfalon

Semmi meglepő nincs abban, hogy Párizsban utcát neveztek el Manet-ról, az viszont sokkal szellemesebb, ahogy Pejac ötvözte a street art-ot a “múzeumi” művészettel. Párizs 13. kerületében egy rövid utca a Rue Edouard Manet. Pejac ebben az utcában készítette el az egyik alkotását, amely azonkívül, hogy élettel tölt meg egy unalmas falat, finom szálakkal köti össze a street art-ot a kanonizált művészettel, miközben stílusosan be is int azoknak, akik szerint a street art nem művészet és rongálást, vandalizmust kiabálnak. A Manet-ról elnevezett utcában a leghíresebb Manet festmény, az Ebéd a szabadban (Le Déjeuner sur l’herbe) fröccsen szét a falon mint egy elhajított festéklabda. Ez a “Vandal-ism”, Pejac falfestménye.

Pejac egyszerűen zseniális: Manet nem csak azért remek választás, mert a róla elnevezett utcába került vissza egy festménye, hanem azért is, mert 1863-ban, amikor Manet kiállította a Ebéd a szabadban című képét, botrányt kavart.  A műkritikusok és a műértő közönség, egyszóval azok, akik megmondták, mi is a művészet, elutasították a kép bemutatását, egészen biztosak voltak abban hogy az a kép sohasem kerül múzeumba… A közönség nyomására, III. Napóleon engedélyével később egy napra bemutatták, ma a Musée d’Orsay-ban látható a salon des refusée-ben, a visszautasított művek kiállítótermében és az egyik legértékesebb festménye a múzeumnak. Tehát Pejac falra veti Manet botrányos és nagyszerű festményét és az alkotás címének a Vandal-ism (Vandal-izmus) címet adja. Pejac igazi géniusz!