Tuttomondo: A legutolsó Haring-freskó

Rejtőzködő emlék a világ egyik legnagyobb pop-art művészétől a toszkán kisváros eldugott házfalán. A Toszkána nyugati szélén fekvő Pisa nagyon-nagyon apró városka, gyakorlatilag csak a ferde toronynak és a Piazza Dei Miracolinak köszönheti népszerűségét. Ekkora helyre tehát az ember nyilván nem visz útikönyvet, ami fontos, azt úgyis megtalálja. És így is lett, bár igaz, én a tengerpart felé tartó buszok végállomását kerestem, mikor véletlenszerűen belefutottam a hatalmas graffitibe. Az első látásra egyértelmű volt, hogy Keith Haring járt erre, de hogy hogyan és miért került a több mint húsz éve elhunyt amerikai művész rajza a picike Sant’Antonio téren lévő kolostor falára, annak utána kellett járnom. Íme, a sztori. A pennsylvaniai Keith Haring New Yorkba költözése után először metróművész lett: illegálisan festegetett használaton kívüli hirdetőtáblákra, de mivel az egy körvonalból álló, tiszta figurái nem csupán jellegzetesek voltak, hanem gyorsan is készültek, a metrót hamar elárasztotta a képeivel. A 80-as évek elején egész New Yorkban ismertté vált a munkássága – aztán pedig a világhír is utolérte, van annyira ismert pop-art fronton, mint Andy Warhol. Hogy 1989 júniusában miért érkezett valójában Pisába, arról nincsenek pontos információk, csak annyit tudni, hogy a pisai művészeti iskolával együttműködve nekiállt telirajzolni ezt a házfalat, ami ugyan a belvárosban van, de a szokásos turistautak elkerülik. A beszámolók szerint maga az alkotás valójában egy hosszúra nyúlt, egyhetes buli volt, amin bárki részt vehetett: első nap Haring szabad kézzel, vázlatok nélkül rajzolta fel a klasszikus kontúrokat, aztán az Istituto d’Arte di Pisa diákjai és az arra sétáló járókelők színezhettek, és Haringnek még arra is volt ideje és energiája közben, hogy pólókon vagy robogókon is otthagyja művészetét. Pedig akkor már haldoklott: 1990 februárjában az AIDS legyőzte. Ha a többi munkájával összehasonlítjuk, feltűnhet, hogy itt kevésbé élénkek a színek: ez nem a napsütésnek és az időnek köszönhető, Haring szándékosan a pasztellesebb toszkán árnyalatokhoz igazította a színpalettát. A freskó címe Tuttomondo; a 180 négyzetméteres falon szereplő 30 figura a békét és harmóniát hirdeti, mondhatjuk úgy is, hogy az élet himnusza akril-temperában. Bár a világon igen kevés ilyen „állandó” alkotás maradt fel Haringtől, érdekes módon az útikönyvek alig említik (igen, én utólag szoktam útikönyveket olvasni), úgyhogy ha már rátaláltam, igyekszem terjeszteni a hírét: ha legközelebb Pisában jársz, iktasd be ezt a pár perces kitérőt.