A híres óbudai szoborcsoport, amit mindenki Esernyősök néven emleget, eredetileg a Várakozók címet kapta. Az óbudai Fő tér és Laktanya utca találkozásánál 1986 óta álldogál négy esernyős nő. Varga Imre Várakozók című szoborcsoportja – amit mindenki csak Esernyősökként emleget – sokkal nyersebb és bánatosabb, mint ahogy első pillantásra tűnik. Időjárástól függetlenül sokan odabújnak az esernyők alá egy-egy fénykép erejéig, belekarolnak az ott álló fémnőbe és mosolyognak. Időutazásnak tűnik, egy bronzba és acélba öntött pillanatnak, amikor véletlenül, éppen ez a négy nő találkozott ezen az utcasarkon. Azonban ezek a nők nem mennek, hanem állnak. Ácsorognak. Egyik lábukról a másikra állnak. Várnak. Várakoznak. Várakozók. Ráadásul az esőben… Nincs mit szépíteni, kliensre várnak. Varga Imre az esőben álldogáló párizsi utcalányokat látva kapott ihletett, majd szőtte tovább a gondolatot az óbudai Krúdy Gyulához, aki gyakran írt a kiszolgáltatott nőkről. A Várakozók című szoborcsoport érdekessége, hogy Siófokon, Varga Imre szülővárosában, a Fő téren, ugyancsak látható a négy, esernyős nő – 2003-ban kerültek a térre a szobrok, igaz más elrendezésben, mint az óbudai -, sőt kétalakos változat (1992-ben) Los Angelesben is köztérre került. A Várakozóktól pár sarokra, a Laktanya utca 7. szám alatt Varga Imre állandó kiállítása látható.
