Nacho Ormaechea az unalomig ismert pillanatokon csak annyit változtatott, hogy a sziluetteket másik fényképpel töltötte meg. A pillanat is más lett…
Nacho Ormaechea digitális kollázsai hétköznapi, már-már banális pillanatokat ragadnak meg: egy nő átmegy a zebrán, vagy olvas egy kávéház teraszán, egy kisfiú ül a tóparton és a hajókat nézi, idős emberek mennek az utcán stb., majd a emberek helyét egy másik képpel tölti fel. Az embereknek csupán a sziluettje marad meg. Az asszociációk bátrak, ám találóak, mintha a lélek találna repedést a valóság szövetén.