Nincs benne liszt és habarás, ellenben a szalonna és a fokhagyma elmaradhatatlan kelléke. Nem menza kaja a felesborsó főzelék. Néhány kínos dolgot nem ismer be könnyen az ember. A sárgaborsó vagy másként felesborsó főzelék éppen ilyen. Ugyanis szeretem. (A spenóttal, a sóskával, a tök- és a zöldbabfőzelékkel együtt.) Sőt, gyerekkoromban is szerettem, mert anyukám finoman főzte. A sárgaborsó főzeléket ideje újrapozicionálni. Nem a menzai betonfőzelékként kell gondolni rá, hanem különleges “indiai” ételként, amibe magyarosan szalonna is kerül. Mert szalonna és sok fokhagyma mindenképpen kell bele, azonban magas keményítőtartalma miatt habarás vagy rántás nélkül is sűrű lesz. Hozzávalók: 500 g sárgaborsó (felesborsó) 2 szelet szalonna 1-2 babérlevél 6-7 gerezd fokhagyma só, bors A szalonna zsírját kisütöm. (Ha van itthon szalonnabőr, amin még van egy kis zsír, akkor azt sütöm ki, éppen azért szoktam a hűtőben takargatni, hogy sárgaborsó főzelékhez éppen jó lesz.) A sárgaborsót kétszer-háromszor átmosom, majd a nagyjából evőkanálnyi zsírra öntöm. A szalonnát se veszem ki. Nem kell átkeverni, azonnal mehet rá annyi víz, ami 2 ujjnyira ellepi. Beleteszem a babérlevelet és a pucolt fokhagymát és nagyjából 1,5-2 óráig főzöm. Amikor a borsó már elkezd szétesni és a főzelék besűrűsödni – ha túl sűrű, öntök rá még vizet -, megkóstolom és sózom. Én úgy szeretem, ha a borsó fele még nem főtt teljesen szét. Sűrűn kell keverni, és a megfőtt fokhagymákat az edény oldalán szét szoktam nyomni. A végén frissen őrölt fekete borsot szórok rá.
Sárgaborsó (vagy felesborsó) főzelék (fotó: Myreille)
