A Nyughatatlanok hőseitől nehéz szabadulni. Talán nem véletlen. Szécsi Noémi előtt megjelennek a regény alakjai, mintha csak a barátai volnának.
Szécsi Noémi Nyughatatlanok, Európa Könyvkiadó, Budapest 2011
Halálüvöltéssel kezdődik Szécsi Noémi hatodik könyve, a Nyughatatlanok. A korszak, melyben a regény cselekménye játszódik, a libbenő csipkék, suhogó selymek lépre csalják a romantikus leány lelkeket, de nem árt vigyázniuk! Könnyen megeshet hogy a fodros-fűzős ruhaköltemények és a bálokon lopott csókok bizsergető élménye helyett, hasis pipával
hadonászó, míves, miniatűr, pornó képecskéket nézegető, nyalka 48-as hadvezérekbe, spiritiszta szeánszok jeges kezű médiumaiba, egymás iránt gyengéd érzelmeket tápláló, hadirokkant honvédekbe és bűbájos prostituáltakba botlanak.
“A Nyughatatlanok rendhagyó történelmi regény. A forradalom Európában szétszóródó emigránsai közé, 1853 -54 Franciaországába és Belgiumába vezeti az olvasót. Hősei Nyughatatlan lelkek: két gyermekkori jó barát, egy hajdani rendőrspicli, egy szebb napokat látott skót nevelőnő, egy asztaltáncoltató magyar bárónő és médiumi képességekkel rendelkező francia komornája, egy szabadságharcosokért rajongó angol lady, két hűséges bajtárs – és a szabadságharc kísértetei.”– olvashatjuk a könyvismertetőben.
Szécsi Noémi szívesen búvárkodik a XIX. században. Hosszú kutató és gyűjtőmunka előzte meg regénye születését. Francia és angol nyelvű naplókon, emigránsok magánlevelezésén, korabeli sajtóorgánumokon rágta át magát, míg felépítette történetét. Pontosan tanulmányozta az 1850-es évek divatját, etikettjét, nyelvezetét, ettől váltak hús – vér alakká papírra vetett hősei.
A regény központ szereplője, Bárdy Rudolfné, Amy, Emília asszony. Amy, férje árnyékában rejtőzködik. Ügyesen és észrevétlenül forgolódik az emigráns, magyar szabadságharcosok között. Két kisgyermeke, egy leányka és egy kisfiú látszólag minden idejét leköti. Kézen fogva vonszolja őket maga után majdnem mindenhová. Amy skót származású. Halva született, de nagyanyjának, aki remek bába volt sikerült “életre keltenie”. Ez a halál közeli élménye a későbbiekben remek médiummá teszi. A skót babonákon és kísértetkastélyok rémisztgetésein edződött főhősnő, a regény legtitokzatosabb figurája. Az ő hányattatott sorsán, keresztül ismerhetjük meg az asszonyok rettegését a szüléstől, kiszolgáltatottságukat a “házasság szent kötelékében” A szürke arcú, szürke ruhás Bárdy Emília viszont különleges, nem csak médiumi képességei miatt.
A szabadság tiszteletbeli harcosaként definiálja magát némi iróniával hangjában, hiszen férjének, Bárdy Rudolfnak igazán a 48-as események, és az aktuál politika jelentik a szerelmet. Emília független, angol tanárnőként tartja el az emigrációban kolduskenyéren tengődő, bús-borongós férjét, gyermekeit. Brüsszel, Párizs, korabeli, divatos tengerparti üdülőhelyek, viharban hányódó hajó, üveges hintók, mediterrán villák, erdélyi udvarház szolgálnak az események helyszínéül. Az író megengedi az olvasónak, hogy bekukkantson egy-egy kedélyes bordélyba, szemrevételezze a kézzel festett, biedermeier pornó kártyácskákat, elmélázzon a hitvesi ágynál, és megfigyelje milyen egy nőgyógyászati rendelés 1854-ben.
A Nyughatatlanok hőseitől nehéz szabadulni. Talán nem véletlen. Szécsi Noémi előtt megjelennek a regény alakjai, maga előtt látja őket, mintha csak a barátai volnának. Nincs ebben semmi írói trükközés. Hosszú évek elkötelezett kutató munkája, dokumentumgyűjtése meghozza gyümölcsét. A hajdan volt úrasszonyok és urak életre kelnek, hogy megborzongassák a kései olvasót.
„Biztosak vagyunk benne, hogy még nagy meglepetéseket tartogat!” – nyilatkozta Noémiről Barna Imre tavaly, mikor az írónő megkapta az Európai Unió fiatal, szerzők számára alapított Európai Irodalmi Díját.
Igaza lett.
