Az édeskömény mindig csábít, de sohase tudom eldönteni, hogy mennyire szeretem. “Adjunk esélyt az édesköménynek” leves. Sokakkal ellentétben a kömény ízét szeretem. Hozzá- és beleöregedtem. Az édeskömény viszont határeset, mert bár nevében a köményt hirdeti, ízében ánizs rejtőzik. Enyhe, kellemes, se ánizsos. Az ánizzsal pedig nem vagyok jóban. Megeszem, de nem vágyódom utána. Legnagyobb meglepetésemre a fiam és a férjem lelkesen lapátolta a levest. De lehet, hogy csak a levesgyöngy miatt… Hozzávalók: 1 nagy édeskömény gumó 1 nagy krumpli 2 evőkanál tejföl só negyed vöröshagyma A krumplit megpucolom és felkockázom. Az édeskömény külső héját leveszem, megmosom és a hibátlan részeket felaprítom. Megmosom a maradék gumót is és feldarabolom. Egy lábasban a krumplit és az édesköményt felöntöm annyi vízzel, ami ellepi, beleteszem az apró kockára vágott hagymát és a sót, majd addig főzöm, amíg megpuhulnak. Mixerrel pépesítem, összekeverem a tejföllel, felforralom és kész. Levesgyöngy helyett pirított zsemlekockával is működik.
Van egy jobb édesköménylevesed? Te mit szoktál főzni édesköményből? Tippeknek, ötleteknek nagyon örülök!