A bécsi karácsonyi kirakodás nem az őrült vásárlásról szól, hanem társasági esemény forralt borral, punccsal és platnin sült krumplival. Bécs pár óra autóval (vagy vonattal), azonban sokkal több egynapos kirándulásnál (vagy sokszor kell menni) és nem érdemes csak a vásárlásra koncentrálni. Bécs varázslatos, egy szelet nyugat. Nagyon hasonlít Budapestre, mégis megmagyarázhatatlanul más. Mások az utcák, az épületek, a kirakatok és a boltok kínálata. Sétálni Bécsben éppen olyan, mint egy megelevenedett női magazin, amiben minden témakörnek jut egy-két oldal. Gyakran megesik, hogy Bécsben rohanunk. Pár órába próbálunk besűríteni mindent, miközben az osztrák főváros erőssége éppen a lassúságában, kényelmességében rejlik. Egy tradicionális kávéházban megáll az idő. Gyorsan, állva felhörpintett kávéra nem is érdemes megállni. A kávé mellé sütemény, természetesen a ház specialitása, és újság dukál. Azonban Bécs nem csak a klasszikus és a hagyományos dolgokban erős, hanem bőségesen hagy teret a kortárs alkotóknak is. A Múzeum negyedben érdemes egy vargabetűt tenni, még ha csak a hangulatért is, miközben a Maria-Theresien Platzról a Mariahilferstrassera megyünk. Mi rendszeresen megállunk a MQ shopjában és a Lomographyban, mert szeretem megismerni azokat a design cuccokat, amelyeket eddig csak fotókon láttam. Mindig akad egy-két érdekes időszaki kiállítás a városban, ami “megér egy misét” (nekem legutóbb ilyen volt Frida Kahlo), de ha azokra reménytelenül sokat kell várni, akkor ott a Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum), amely dicséri a Habsburgok remek ízlését és hihetetlen remekműveket tartogat, vagy a Schönbrunni kastély, amelynek első szintje elképesztő időutazás, miközben a felső emeleten 21. századi emberek élik a mindennapjaikat.
Bécs (Fotó: Myreille, 2010)
