Wall Street beborult, de Oliver Stone nyert. Leforgathatta a Tőzsdecápák 2-nek álcázott féldokumentumfilmet a csúnya, rossz brókerekről. Oliver Stone 1987-es mozija a Tőzsdecápák (Wall Street) Gordon Gekko szerepében Michael Douglasnak meghozta az Oscar-díjat. Az éppen aktuális gazdasági válság pedig Oliver Stonenak hozta meg a Tőzsdecápák folytatását: Tőzsdecápák – A pénz nem alszik (Wall Street: Money Never Sleeps) címmel. Gordon Gekko szerepében még mindig Michael Douglas – aki minél öregebb, annál jobban hasonlít az apjára -, azonban az ifjú titán most Jacob Moore (Shia LaBeouf ). Persze Charlie Sheennek is jut szerep, mert bár Oliver Stone izgalmas pénzügyi krimit elfelejtett rendezni, humora legalább van.
A Tőzsdecápák 2. olyan film, amit jó nézni. Remek képek, jó trükkök, látványos megoldások, azonban a forgatókönyv csapnivaló. Marketinges bullshit a gazdasági válságról, amit egy általános iskolai oktatófilmben se lehetne elsütnie tiszta erkölcsű embernek. Hát persze, hogy előkerülnek a szappanbuborékok és a holland tulipánok, valódi bajokról és problémákról azonban csak halványan, érintőlegesen értekezik a film. Izgalom vagy krimi egyáltalán nincsen Stone legújabb mozijában. Lábvíz meleg érzelem viszont annál több. Mert mint kiderült, a patás ördögtől csak az érzelmek különböztetik meg a pénzügyi szférában tevékenykedőket. Ja, és még azt is megtudtam, hogy a bosszú nem csak hidegen, de melege is igen jót tesz az ember lelkének. A történet röviden annyi, hogy a Jacob Moore nevezetű bróker éppen Gekko lányával jár. Gekkó frissen szabadult fehérgalléros bűnöző, aki éppen sikeres könyvszerzőként tengeti életét, a Moore nevezetű pedig elvesztette minden pénzét és az állását is, de azért az erkölcs bajnoka. Ők ketten találkoznak, terveket szőnek, tesznek ezt azt, aztán megint terveket szőnek, végül pedig nagy egyetértésben borulnak Szeretet Istennő keblére… Halál unalom, amit csak a szép képek enyhítenek.