Elizabeth Gilbert könyve körül nagy a felhajtás, de ahogy a könyv se igazán jó, a film is nagy buktának tűnik.
Legalábbis semmi jót nem ígér az Eat Pray Love 4,8-as IMDB-s értékelése, és engem a könyv se hozott lázba. Illetve az olaszországi fejezet jó volt, után viszont többször abbahagytam és csak becsületből olvastam végig. Na meg azért, hogy kritikát tudjak róla írni.
Amúgy a könyv, Eat Pray Love – Ízek, imák, szerelmek jó ajánlással került hozzám, kíváncsian vágtam bele, bár amikor megnéztem a hátsó borító szövegét és ott színes betűkkel szedték a “spirituális utazást”, nem voltam boldog. Tudom, tele vagyok előítéletekkel, de egy írás ne a színes betűktől legyen színes, és egy szót több színnel írni 10 év fölött ciki.
“Egy nő, akiben magunkra ismerhetünk.” Ígéri szintén a hátsó borító szövege nagy, nyomtatott, piros betűkkel. Nézzük!
Elizabeth Gilbert története igazán izgalmas, némileg ismerős is. Válása után felkerekedik – nicsak, nem csak én váltam el és kerestem magamnak egy új életet – és hosszabb időt tölt Olaszországban, Indiában és Indonéziában. Sajátságos zarándoklat és a könyvben a személyes élmények keverednek az életvezetési közhelyekkel (felismerésekkel) és a három ország bemutatásával. Olaszország (Eat) tökéletes. Lendületes, izgalmas és lenyűgöző. Az ember lánya azonnal Itáliába menne. (Illetve, ha az ember lányának barátnője éppen Olaszországban van, akkor utazási tippeket osztogat. Mint kiderült, az útitervben amúgy is szerepelt a nápolyi L’Antica Pizzeria da Michele, nem volt gond a hirtelen rám törő tipposztogatás.)
India (Pray) unalmas. Meditációról írni éppen olyan, mint receptet eltáncolni. Azért a Sütit, mint becenevet megtartom. Bájos. Akárcsak a könyv szerkezete, amely azért 108 fejezetből áll, mert az indiai imalánc (ami a rózsafüzér őse is), a dzsapa-mala 108 gyöngyből áll, illetve előszóval 109 fejezet, mert a dzsapa-mala-n is van egy extra gyöngy a százkilencedik.
“Mindenesetre minden dzsapa-malán ott lóg egy speciális, extra gyöngy – a 109. darab –, amely mint egy kis függő, kilóg a 108 szem szabályos sorából. Valaha úgy hittem, a 109. gyöngy amolyan vésztartalék, akár a plusz gomb egy minőségi ruhadarabon, vagy a legkisebb fiú a királyi családban. De úgy tűnik, ennél is magasabb funkciót tölt be. Amikor imádkozás során ehhez a ponthoz ér az ember, kis szünetet tart a meditációban, hogy mestereinek köszönetet mondjon. Tehát itt, a saját 109. gyöngyömnél, még mielőtt belevágnék a történetbe, máris szünetet tartok, hogy köszönetet mondjak minden egyes tanítómnak, aki ez év során megannyi különös módon elém került…” (Részlet az előszóból)
A harmadik ország, Indonézia (Love), valamivel jobb, mint India, de ebben a fejezetben az írónő túl szégyenlős. Próbál olyan vagányan fogalmazni, mintha a cosmo-szex rovatot írná, de nincs mélység, nincs szenvedély. Felszínes és a fejezet izgalmasságát nem a romantika fokozza, hanem az ott élő emberek életvitele. A szenvedélyes szerelem, legalábbis Elizabeth Gilbert tolmácsolásában olyan, mintha két unatkozó ember találkozna, kicsit szexelne és hirtelen ráébredne, hogy akkor ők innentől szerelmesek. Pedig a férfi okos és tüzes szerető. Állítólag.
Pár hónap múlva már magyarul is olvasható lesz a következő könyv, amelynek címe Hűség. Ja, és a film kapcsán annyi történt még, hogy az Ulpius-ház kiadta filmes borítóval is a könyvet.
