Budapesti metró

Képek és történetek a budapesti metróról.

Szeretem Budapest csodáit. Az egyik a metró. Nem olyan izgalmas, mint a párizsi, a londoni, és kicsit sem olyan csodálatos, mint a moszkvai. Ha jelzőt kell keresni a soványka három három vonalra budapesti metróra, akkor az első, ami eszembe jut, hogy mocskos, de olykor szép.

Egy pad az Arany János nevét viselő metróállomáson

Egy pad, amely nem illik a metrópadok sorába, felette bronz táblán vers:

Kányádi Sándor

Hiúság

Tagoló vers Sándor fiamnak 20. születésnapjára

lelkemre többre nem vágyom lenne bár egy padom lenn az Arany János nevét viselő metróállomáson

A tábla bal szélén apró betűkkel pedig ez áll: Ez itt Kányádi Sándor padja, aki fáradt megpihenhet rajta. A padot, a költő óhajának megfelelően 2003-ban a BKV állított a költő tiszteletére. Nem tudom, hogy azok az emberek, akik leülnek rá, tudják-e, észreveszik-e, hogy ez a pad más mint a többi, de azt bizton állíthatom, az emberek ugyanúgy használják, mint a többi padot. Teiresziasz a metróállomáson

Oláh Mátyás László bronzszobra képrejtvény, amely megfejtését a hiányos mitológiai ismeretek és a szobor csonkasága nehezíti. 2005-ben, amikor átadták a szobrot, a széken ülő férfi nem csak úgy előre nyújtotta a kezét, hanem egy “fehér” botot tartott a kezében. Teiresziasz a görög mitológiában a vak jós, és az ő neve áll a márványtalapzaton is. Tehát az egész könnyen megfejthető hogy a férfi vak, de miért ül egy napközis széken és miért megy előtte egy kutya? Némileg képzavar. Oláh Mátyás László diplomamunkája került a metró Kossuth téri megállójába. A kompozíció a BKV vakok ülőhelyét jelző piktogram adta az ötletet. A sematikus rajzból így lett szobor. Teiresziasz pedig úgy került a képbe, hogy a vak jós igazán alvilági figura, és a művész nem tudta nem észrevenni a hasonlóságot a metró föld alatti világába elhelyezett bronzból öntött vak férfival. És hogyan került a metróba a szobor? A kutya miatt meg némi szerencsés csillagzattal. Történt ugyanis, hogy ötlete megformálásához a szobrász modellt keresett, egy labradort. A tenyésztő, akit ajánlottak, “mellékállásban” a BKV egyik vezető beosztású munkatársa volt, és amíg a kutya, Vidra, modellt ült, a gazdájának megtetszett a szobor. Mivel kapcsolható volt a BKV-hoz és éppen metróvonal felújítás zajlott, amibe belefért, a Kossuth téri megállóba került a Teiresziasz. Költők a föld alatt

A Deákon átszállni kész időutazás. Az M2-es vonalon felújított állomás, az M3-ason pedig vérbeli szocreál, színes betűcsempékkel. Azonban a betűkből szavakat és mondatokat formálni szinte lehetetlen, az egyik oldalon viszont könnyű kiolvasni három nevet: PETŐFI, ADY/YDA, JÓZSEF. Ezen a nyomon lehet a legkönnyebben elindulni. Budapest testvérvárosa Lisszabon. A rendszerváltás után az Európai Kulturális Hónap keretében a BKV küldöttsége a portugál fővárosban járt és felvették a kapcsolatot a helyi tömegközlekedési vállalattal. A tárgyalások végén a magyarok azt az ajánlatot kapták, hogy a lisszaboni vállalat Budapestnek ajándékozná egy portugál festő egyik művét. João Vieira lisszaboni képzőművész Budapestre látogatott és maga választotta ki az állomást, ahova műve majd kerül. A csempéket Lisszabonban készítették, a Deák téri metróállomáson “csak” fel kellett rakni. 1996-ban avatták fel a betűs mozaikot. Erről egy réztábla is tanúskodik: “Joao Vieira (szül. 1934) Portugál festő munkája, készült A Fábrica Cerámica Viúva Lamego-ban, (Csempegyár), Lisszabonban. A Metropolitano de Lisboa (Lisszaboni Metró) ajándéka a Budapesti Közlekedési Részvénytársaságnak/Felavatva 1996. augusztus 19-én/A magyar államalapítás 1100. évfordulója alkalmából.” A városi legenda szerint a kusza betűhalmazból hat versrészlet bogarászható ki. Három magyar versrészlet portugálul és három portugál magyarul. Azonban a helyzet az, hogy 10 vers van, és portugálul beszélők előnyben, ugyanis a Metropolitano de Lisboa kiadott egy füzetet João Vieira – Painéis para Budapeste címmel, amiben a csempék története és a versek is megtalálhatók. A három magyar költő, akinek versei kiolvashatóak a betűkből: Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila. A portugál költők pedig Fernando Pessoa és egyik legismertebb álneve-álszemélyisége: Álvaro de Campos, Luís de Camões és Césário Verde. (A Deák téri betűcsempék pontos megfejtése itt és itt.) Metró képekben

Tudtad? A piros, azaz M2 vonal hivatalos neve kelet-nyugati metró (Örs vezér tere – Déli pályaudvar között), a kék, azaz M3 vonal hivatalos neve pedig észak-déli metró (Kőbánya–Kispest – Újpest-Központ között). Az M1 pedig a metrótérképen sárgával jelölt vonal, azaz a (kis)földalatti.